Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/, 26-42.]
439 BAZIK , L'antiquité méconnue du titre turc cavul: Actos du premier Congree International des Études Balkaniques VI. Sofia, 1969 243 52. A türk méltóságnevek közt akadnak kínai eredetűek is. ezek a kínai hódoltság korából származnak; vö. H. ECSEDY, üld Turkic Titles of Chinese üriğine: AOr. XVIII, 83-91. Végül szólnunk kell egy aránylag ritka méltóságnévről, mely finnünket közelebbről érint, de amelyet több oldalról is zavaró mozzanafok kísérnek. A cím megtalálható Kááyarinál c tıpan 'Gehilfe des Dorfvorstehers' alakban és jelentésben. Ezt az olvasatot követi BROCKELMANN (59). CLAUSON (ED. 398), DTS. (157), de onnan utal a helyette elfogadott, általa helyesnek tartott coban olvasatra (151). Kétségtelenül ide kell sorolnunk a besenyő TÍOTIÓV méltóságnevet is, amely a 8. törzs nevében található, melyet NÉMETH (1Mb. X, 33) éoóan-nak olvasott. Megtaláljuk e címet a nagyszentmiklósi kincs görög betűs török feliratán zoa/xm alakban, kétszer is (egyszer o mikronnal, egyszer o megával írva), melyet THOMSEN egyszerűen átbetűzött, NÉMETH azonban legutóbb câ6fl«-nak értelmezett (az első szótaghan labialis a-val): vö. ALingu. XXI, 14. Ugyané kincs rovásírásos feliratában NÉMETH fa ban (cab"n)-\ olvas. Itt jegyzem meg, hogy e méltóságnév feltűnik kínai átírásban is. ménpedig mint l'u-pan (kkín. t'k'iwo-pán). mely fn/xm olvasaton nyugszik (a fu/xiii olvasat sincs teljesen kizárva): e méltóság név külün!>en a ..Tíz-nvíl" népének 5. és lb. torzsfőnökének a címei közt szerepel (1. lejjebb). Vannak mostmár, akik a cojxin címet a tor. cnbnn juhász' szóval kötik össze. E szónak azonban van egy perzsa változata: per. Inban a shepherd, pastor, herdsman' (STEING. 764); ez világosan iráni eredetű: av. "flupána. pehl. Apän 'Hirte' (HORN, Grundr. d. neupers. Etvin. 171). A |>erzsa cobün a shepherd; a horsekeeper' és a fopân 'a shepherd' (STEING. 401. 402) török hatás alatt keletkezett volna. Vö : CLAUSON, ED 397 8; DOEREER, TMEN. III, 108 10. A másik bonyodalom a nagyszentmiklósi kincs görög betűs znapan, zöapan írásmódjából indul ki, melyet egyesek Supan-nak értelmeznek (PRITSAK. Bulg. Fürstenliste 90); itt NÉMETHtel kell tartanunk, s a kincs görög betűs znapan, znapan írásmódját fopan (fu)>an)-nak olvasva török címnek értelmezzük. Ezzel szemben a dunai protoholgár glosszákat tartalmazó görög feliratokban előforduló zupanos, zupán tarkanos és zöjxm adatok (BESEVLIEV i. m. 340) már zupán-nak értelmezendők. Ezúttal világosan a szláv znpan 'praefectus provinciáé' szóval van dolgunk, melynek eredetét vitatják, vannak akik szláv, vannak akik ,,avar-török" eredetűnek vélik. KMEZSA (SzlJsz. 225) szerint azonban az avar-török forrás ismeretlen; figyelmét elkerülte, hogv az e nézetet képviselő BRÜCKNER a nagyszentmiklósi kincs fentebb tárgyalt znapan adatát tartotta „avar-török"-nek. A KNIEZSA által reklamált p körül tehát nincs probléma, de megmarad az a szókezdőt illetőleg; ameddig itt nem jutunk tovább, a szláv szó török eredete csak feltevés marad. A szláv szó különl>cn átkerült a magyarba; a belőle lett is/sín körül azonban hangtani nehézségek mutatkoznak; vö.: KNIEZSA i. m. 225 6; TESz. II, 239-40. A címek mellett a türk feliratok olykor feltüntetik a rokonság fokát is. fgy a rovásírásos feliratokban találjuk: ciqan "anyai nagynéni fia', yegiin 'húg vagy leány fia' (C. 409 éí 912): a turfáni harmadik cöveken ott találjuk még: yängä 'a bátya felesége', singil luig', kiidügii vö' (a mongoloknál ez a név rang is), ini öcs', qadin 'anyós' ( MÜLLER , Pfahlinschriften 27). Megjegyzendő, a rokonság egyikének sincs akkora politikai-társadalmi szerepe, mint a til>eti zaii nagybátya' névnek, mely magas politikai rangot jelent (vö. pl. F. \V.
