Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/, 26-42.]
440 THOMAS, Tibetan Literary Texts, and Documents Concerning Chinese Turkestan HI. 173). 11. Ismeretes, hogy a méltóságnevek előfordulnak törzsnevekként és személynevekként egyaránt. Példáink közé tartozik a besenyő törzsnevek jó része. Ilyenek: cur (az v-s olvasat hiteles az újabban szokásos cor helyett), yila (regionális), kül-bey, buy (regionális), tvlmal (a tóimat olvasat ezúttal sem mugától értetődő; regionális). A nyolcadik törzs nevét magam Copun-nak olvasom, mint már említettem (nem Coban-nák, még kevésbé Caban-w&k). A hetedik törzs Qapan olvasata nem megnyugtató, a qapyan-noX való egyeztetése még kevésbé az. A szó belsejében a y eltűnése jellegzetesen oguz sajátság, ami egy kipcsak típusú nyelvben legalábbis magyarázatot kíván (de az is meglehet, hogy a javasolt etimológia hibás). , Még gyakoribb a méltóságnevek használata a személynevekben. Olykor nem könnyű szétválasztani a személynév címrészét és egyéni megnevezését szolgáló részét; adott helyzetien ismert személy megjelölésére elegendő annak a méltóságneve is. A -ím gyakran a törzs vagy nép politikai jelentőségétől függ, illetőleg ahhoz igazodik; önálló életet élő nép fejedelme qayun, csökkent hatalom birtokában már csak yubyu. A törzsfők összetett (címet, nemzetséget is tartalmazó) nevére [«Idánkat a kazárok révén bennünket közelebbről érintő nyugati türkök tíz törzséről vesszük. E tíz törzs, a ,,Tíz-nvíl néj>e" (on oq bodun) kétszer öt törzsre oszlott; közülük a keleti öt törzs (tu-li, kínai átírás) mindegyikének az élén lor állott, míg a tőlük nyugatabbra lakó nu-S'i-pi (?) törzs mindegyikét irkin vezette. A tíz törzs vezéreinek a nevét C50 tájáról megőrizték a kínai források. A törzsfő neve azonos nemzetségével, melyből származik, ezt a kínai források is megemlítik. Vö. CHAVANNES, Documents snr les Tou-kiue occidentaux 35, Supplements 80 és Ltu MAU-TSAI, Die chinesischen Nachrichten zur Geschichte der Ost-Türken (T'u-kiüe) II. 605. A tíz törzsfő a következő (ahol a kínai átírás nem azonosítható, megtartottuk az átírást, utána zárójelben kérdőjel kíséri): A nyugati (nu-S'i-pi) törzsek vezetői: 1. Äskiil kül irkin, 2. Ko-Su (?) kül irkin. 3. Bar.sqan [tujdun j'i]Sbar[a] kül irkin. 4. Äskäl neSuq irkin, 5. Ko-Su ( ?) copan irkin. A keleti (tu-lu) törzsfők: 1. C'u-mu-k'un (?) kül cor, 2. Hu-lu-vn (?) kül lor, 3. Sî-Sö-t'i (?) [tujdun lor, 4. TürgiS çara Si (?) lor, 5. Su-ni-S'i (?) lopun lor. Mint ismeretes, a nyugati türk birodalom bukása után (a 7. század közepe táján) a ttirgiStörzs játszott e térségben vezető szerepet (GROUSSET, The Empire of the Steppes 109), egészen a karlukok uralomra jutásáig, ami a VIII. század közejie táján következett ho. Mindez azt jelenti, hogy az utóbbi időkben erősen eltúlozták a nyugati türkök szerepét a honfoglalás előtti magyar nép életében. A rovásírásos feliratokból valók a következő címeket tartalmazó nevek (T. TEKIN , A Grammar of tlıe Orkhon Turkic): TarduS inanlu cor, TürgiS quyan, TarduS Sud, Uyyur cltäbär, Qapyan EltäriS qayan, ISbara lamyan lor yubyu, Tonuquq boyla buyu tarqan, Tonga ligin. Kínai átírásban maradt ránk (nehézség nélkül visszaállíthatóan): Cab'is lurqun, Cab'iS iSbara irkin, Cub'iS lor. Turdu qayun. Inul tudun kül, Il-itmiS qiitluy bilgü (qnrn türgiiS) ; a teljes címek meg díszesebbek: ÍSbara qayun cor avagy II kül Sad baya iSbara qayun (a kínai írásjegyek CHAVANNES, Documentsban); hasonló egy ujgur uralkodó címe, mely szinten kínai átírásban maradt
