Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/, 26-42.]
438 A méltóságnevek egy része a türk birodalom, közelebbről a nyugati türk Birodalom tisztségviselő-nomenklatúrájára vezethető vissza, hiszen oda tartoztak a kazárok, rajtuk keresztül a bizánciaktól turkoknak nevezett magyarok is; e nomenklatúra kisugárzódott a volgai és dunai bolgár-törökök, az oguzok és a Isesenvök eímhasználatára is. / A türk méltóságnév-rendszert (a mögöttük meghúzódó funkciókkal együtt) még nem dolgozták fel módszeresen, az azonban már most világos, hogy ez a rendszer térben és időben nem lényegtelen módosulásokon ment keresztül. A fontosabb méltóságnevek közül néhányra talán érdemes itt is emlékeztetni (C. = CLAUSON, ED.-ra, D. pedig DOERFEB TMEN.-jére utal kötettel és ezúttal a címszó számával). Qayan (C. 611; D. III, 116) független fejedelem címe, a zsuan-zsuanoktól örökölték a türkök, a cím még annál is régibb. Ennek egy kisebb értékű változatának tartják a qan1. A qatun fejedelemasszony (C. 602; D. III, 115). A qatun1 egyesek etimológiailag elválasztják a qayan-tói, és szogd eredetűnek tartják. A yabyu magas és igen régi cím, még i. e. időkből származik (C. 873); hasonlóképpen magas cím a Sad, a kagán öccse vagy fia viseb. A Sad iráni eredetű (C. 866; D. III, 1307; vö. még A. BOMBACI. Gururäjamanjarikä: Studi in ©nőre di Giuseppe Tucci. Napoli, 1974. 167 — 93). Etimológiailag talán összefügg vele a Sadap'it, bár még nem teljesen kifogástalan a magyarázata (C. 867; A. BOMBACI, On the Ancient Title Sadapit: UAJb. XLVIII, 32-41). Magas és régi cím a tigin (tb. tigit) is (C. 483; D. II, 922). Ismeretlen eredetű a cor méltóságnév, melyet korábban 6ur-nak olvastak (C. 429). A buyruq cím viszont világosan török eredetű, van biruq változata is (C. 387; D. II, 815). Régi a tárqan (tb. tarqat) is, mely körül vita folyt és folyik ma is (C. 539; D. II, 879). Egyéb méltóságnevek: qapyan (T. TEKIN 341 szerint 'regal name of Bögü qayan ; vö. D. SINOB, Qapqan: JRAS. 1954: 174 -84; pannóniai avar is); eltäbär, törzsfő (C. 134; vö. A. BOMBACI, On the Ancient Turkic Title Eltäbär: Proceedings of the IXth Meeting of the PIAC. Naples, 1970. 1 - 66); yuyruS (C. 905; D. IV, 1867; avar is); ügä. főtanácsadó (C. 905; D II, 614; az újabban terjedő ögä olvasat hibás etimológián nyugszik, az ü olvasatot kifogástalanul biztosítja a szó kínai átírása; PELLIOT ázsiai avarnak, illetőleg mongolnak tartja); ilig (C. 141; D. II, 661; C. ellig olvasatána.v önkényesés hibás etimológia az alapja); tudun (C. 457: D. III. 1194; az újabban felbukkanó todun olvasat hibás; pannóniai avar is); iXbara (tb. iSbaras), jövevényszó (C. 257). A türk méltóságnevek kínai értesítéseiről 1.: CHAVANNES, Documents 21; Liu MAUTSAI, Ost-Türken II, 498 9. Külön említjük meg a cabiS magas katonai méltóságnevet, mert kétszer is eljutott nyelviinklte a címek értékcsökkenését követve — először besenyő közvetítéssel mint csősz, másodszor a hódoltság korában mint csausz. A őab'iS megvan a rovásírásos feliratokban, ahol 'aide de camp' az értelmezése (T. TEKIN 399; C. 399 s. v. iavuS). Megvan kínai átírásban is. CHAVANNES, Documents 33!) még nem ismerte fel. csak később a Supplements (29)-ban, de még mindig megtartotta az első írásjegy helytelen kiü átírását. Különben CLAUSON figyelmét is elkeriiltee méltóságnév kínai átírása; de vö. már F. W. K. MÜLLER, Mahrnämng 11. 32 és P. PELLIOT, Neuf notes sur des questions d'Asie Centrale: Töung Pao XXVI. 237. A cím jelentéstani fejlődése szempontjából figyelmet érdemel Kâsyarî adata, amely szerint caruS 'Offizier, der die Schlachtreihe richtet und die Soldaten von CL »ergriffen zurückhält' ( BROCK. 51). VÖ. még L.
