Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/, 26-42.]

437 HARTHA—C/.EGLÉDY—RÓNA-TAS szerk., Magvar őstörténeti tanulmányok 211-23. A fel nem jegyzett három kabar törzs nevét helyneveinkből kikövetkeztetni mindez ideig nem sikerült, ami nem is csoda, hiszen e helynevek számos magyar nemzetségnevet is tükröznek. Nincs mód annak megállapítására, hogy a legtöbbször előforduló Vur.sány, Örs, Berény én Bár/ helynevek közül csak egy is kabar törzsnév emléke. A kabarokkal kapcsolatban emlegetett Bérrel, Böszörmény, Ladány, Oszlár, Tárkúny, Kazár, Káliz (Kalász), Székely helynevek még több problémát rejtenek magukban (vö. GYÖBFFY GYÖRGY, A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig: Századok 1958: 38, 69, 66, 70, 74). Hány törzsből állhatott a magyar törzsi szervezet ? A honfoglalás idejél>en talán csakugyan hét volt a törzsek száma a kabar, a nyolcadik, a harcban elöljáró vendégtörzsnek számított), és meglehet, hogy a törzsszövetség a Hetü-mogyer nevet viselte, csakúgy mint a hasonló török törzsszövetségek. Nem kétséges azonban, hogy a honfoglalás előtt a kabarok nélkül is legalább nyolc törzse volt a magyaroknak. Ebben az időben ugyanis a Kürt és a Gyarmat két törzset alkotott. A hirtelen jött besenyő támadás következtében a nyugaton új hazát kereső magyar törzsek egy része ott maradt a régi helyen (mint a besenyők egy része annak idején); világos bizonyítékunk erre a baskíroknál felbukkanó Gyarmat és Jenő törzs-töredék és a közelükben magából a vezértörzsből kiszakadt Magyar (Megyer) töredék. De lehettek törzsek, amelyek teljes egészükben ott maradtak a régi hazában; ezekből hírmondó sem jutott el nyugatra. Ismeretes, hogy a hétnek mondott nyolc magyar törzs neve helyneveinkben maradt fenn. Érdekes KNIE/.SA statisztikája, akkor is, ha csak durva közelítésnek tarthatjuk: 25 Nyék. 39 Megyer, 21 Kürt, 19 Gyarmat. 14 Tarján. 25 Jenő, 41 Kér, 40 Keszi, A.Y.vr/f(\ ö RÁRCZI. Szók.- J58); Kárt-Gyarmat cgv sincs köztük. 10. A törzs, a törzsszervezet, az altból kialakuló nomád birodalom a célok nak megfelelő igazgatási rendszert alakított ki. a tisztségek bonyolult hierarchiájával. A nomád birodalmak létrejöttekor nem maguk gondolták ki, alakították ki uralomra jutásuk pillanatában államigazgatási rendszerüket (erre idejükből sem telt volna), hanem készen megörökölték a megelőző, levert előd nomád állam-apjtarátusát, melyet aztán később szükségleteik szerint módosítottak. Jól látjuk pl., hogy a keleti türkök egykori uraiknak, a zsuan-zsuanoknak a szervezetét vették át, az egyes funkciók számukra teljesen idegen címeivel együtt. A nyugati 1 ürkok birodalmuk megalakulásukkor a megelőző, korai (mongoloid) eftalita rendszert másolták le. De jóval később Dzsingisz kán is legyőzött riválisainak, a kerekeknek és a najmanoknak az államszervezetéből indult ki. A magyar törzsrendszer kialakulásának körülményeit ez idő szerint teljesen homály borítja. Azt azonban világosan megállapíthatjuk írott források alapján , hogy a kazár birodalomtól való függése idején a magyar törzsszövetség erős kazár hatás alatt állott: kazár hatásra alakult ki a magyar szakrális királyság intézménye is. A török címek, méltóságnevek nagyon régiek, egy részük nem is a zsuanzsuanoktól és az eftalitáktól származik, hanem azok elődeitől, firtelmezésük mai napig megközelíthetetlen: |>ersze mindegyik nagv (sőt kis) nomád nép az örökölt címek egy részét elvetette, más részét a maga nyelvéből pótolta.