Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/, 26-42.]
435 török, kommentár nélkül is jól érthető, és címeket is tartalmaz: Ar'iy tngrim, Sar'iy bak tarqan, iyaff'i Miingv stb. Vö. F. W. K. Mi'LLER. Zwei Pfahlinschriften aus den Turfanfunden. Berlin, 1915. (a második ujgur feliratnak csak átírását tette közzé, jegyzetekkel). De vannak kivételek is. A XI. századi KáSyarinál vannak szép számmal olyan nevek is. melyeket nem kísér méltóságnév. Ezek közül valók: Badruq 'zászló', Bulytiq, Bului, Qa/xin, Qalaldurvq. Qxtíluy boldog, szerencsés". Qotan, Toyril túrul'; női nevek: Az 'hölgymenyét', KümüS 'ezüst (rabnő)'; rabok: A i 'hold', Ayaz 'derült idő', Suli; szolganevek: Turumtay 'torontói' (Vö. HKOCKEI.MANN 240 51; e nevek egy részét másként is olvassák). A nyugati türk birodalom, amely fénykorában a Krímig terjedt, az oda tartozé) kazárok okán tele volt idegenekkel, elsősorban irániakkal; nem véletlen, hogy követségüket Bizáncba, 567-ben a szogd Maniakh vezette (vö. AOr. X. 303 4). Személyneveik jó része kínai átírásban maradt ránk, ezt a szükségszerűen torzító átírást még az is terheli, hogv a nevek zöme nem török nyelvű. Mindig jelentékeny személyek nevével van dolgunk, s e nevek szinte elválaszthatatlanok viselőik címétől, rangjától. Lényegében hasonló a helyzet az északi (keleti) türkök, az ujgurok. az ókirgizek kínai átírásban ránk maradt személyneveivel is. 9. A törzsi szervezet jellegzetesen török katonai-társadalmi formáció lévén, törzsi szervezetünk, tórzsneveink magyarázatához elsősorban erről a területről várhatunk útbaigazító analógiákat. A nomád társadalmi tagozódásban meg kell különböztetnünk a vérségi köteléken nyugvó nemzetséget és az idegen elemeket (is) tartalmazó törzset. Hogyan nevezték a kétfén. csoportosulást a honfoglalás körüli időkben, nem tudjuk. A A/id-nak 'törzs' é. ,eleml>en való alkalmazása, mely az utóbbi időklien gyakran olvasható, önkényes és helytelen, mert a had-mik 'nemzetség' a valódi je lentése, de ebben az értelemben is csak a XVIII. század óta van feljegyezve (vö. TESz. II, 15). A honfoglalás utáni időkre alkalmazott dukátus is kényszer szülte tudós megnevezés, mely a latin nyelvű krónikák szóhasználatára megy vissza. A i nemzetségek, törzsek kialakulásának, szövetkezésének folyamatát kitűnően lehet megfigyelni a ..Mongolok titkos történeté"-l>en. Megtudjuk lielőle, hogy az erős küzdeleml>en legyőzött nemzetség férfitagjait (a .'„csontok " at) kardélre hányták, a megmaradtakat különböző nemzetségek közt szétszórták; különös kegyként a hűséges, sikeres harcos újra összegyűjthette az ily módon szétszórt nemzetsége tagjait , vö. LIGETI, MTT. ford. 158, 154. jegyz. A török törzsszövetségek ingatagságát RADLOFF nyomán NÉMETH GYULA (HonfKial. 207) a szövetséges törzsek egymáshoz fűződő laza kapcsolataiból magyarázza. Valóban, valamely törzs kiválva régi törzsszövetségéből vagy egy másikhoz csatlakozik, vagy a lakóhelyéről kiszorított törzsszövetség tovavonuló tagjait nem követi, megmarad régi lakóhelyén és aláveti magát az újonnan érkező, győztes törzsszövetségnek. Ennek következtében jiersze megváltozik a törzsszövetség törzseinek a száma is. fgy például a besenyőknek a IX. század végén nyolc törzsük volt, az oguz támadás után egy részük ott maradt a régi hazában, csatlakozott az oguzokhoz: a XI. század elején 13 a törzseik száma, majd utána nem sokkal teljesen felbomlik a törzsszövetség; vö.: MOEAVCSIK, Bíborbanszületett 187 kk.; NÉMETH. HonfKial. 15; GYÜRFFY: KCsA. I. kieg. k. 137 8. Érdekes, hogy e besenyő-töredéknek nyomait meg-
