Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/, 26-42.]
431 kennamen: Die Jagd bei den altaisehen Völkern (Asiatische Forschungen Bd. 26. Wiesbaden. 1968.), 103-18. 6. Feltűnő, hogy solymászmadár-neveink közt mennyi a török eredetű: bese, karvaly, keselyű, ölyv, sólyom, szongor, torontál, túrul. Mind török jövevényszavaink úgynevezett régi rétegébe tartozik, ami korántsem jelenti azt, hogy ugyanabból a török nyelvből kaptuk volna őket. Kétségtelen azonban, hogy Árpád-kori solymászatunkban legtöbbjüknek fontos szerejie volt. Akad köztük olyan is, amely még mindig további nyelvészeti (hangtani) magyarázatra szorul; ezek taglalásába most nem bocsátkozhatunk. Egyet mégis kiemelünk közülük, a rövid életű szongor-1. mert az újabb példát szolgáltatarra, hogy egy török eredetű szavunk helyét egy más (szláv) szó foglalja el. A szongor török eredetérc MUNKÁCSI (KSz. VIII, 342) mutatott rá, a „bolgár-török" jövevényszavak közt tárgyalta GOMBOCZ (BTLW. 124 — 5). Mint kihalt szót mellőzte BÁECZI (SzófSz.), nyilván ugyanebből az okból a TESz. is, bár a szintén kihalt torontói1 felvette címszavai közé (III, 918). GOMBOCZ (Árpádkori tör. szn. 16 -7) a zó régiségét a dunántúli bődi Zongor család nevével próbálta igazolni. Személynévi használatára példánk nincs, mint közszót is csak szójegvzékeink tartalmazzák: 1395 k.t „zo.gor: grifaleo" (BesztSzj, 1161); 1405 k .: „zongor: grifalco" (SehlSzj. 1747). Ezt a nálunk nem honos sólyomfajtát a solvmászat divatja hozta be hozzánk, nevével együtt, alighanem török solvmászok útján. ' Ugyancsak a solvmászat terjesztette el széles körben e sólyomfajta nevét, melyből vándorszó lett. többszörös kölcsönzések miatt a szokásos hangmegfelelések erősen keveredők: mongol típusú alakokat találunk a törökben és törököt a mongolban. A hatás nemcsak a szókezdő mássalhangzót, de a magánhangzókat is érinti. A fontosabb adatok ezek. Török: Kää-f. songqur 'Falke' ( BROCK . 183; kisebb, mirt utoyril, nagyobb, mint a karvaly: q'iryuy songqurqa qar'iSmaz a karvaly nem száll szembe a szontrorral' (vö. CLAUSON); QB songqur 'xpe'ieT: l.erecset' (DTS. 508); ujg. songqur 'gerfaut' (kínai átírásban: LIGETI: AOr. XIX, 199. Fordító Iroda ujg. kín. szj.); horezmi songqur (ZAJ., Qutli. 159); csag. songqur, sonyur 'faucon' (PDC. 364); kun sonyur Falke; pielfalchus' (GRÖN. 222): kipcs. L. Névtelen sonqur eine Art Falke' (HOUTSMA 78), Bulgat sonqur 'espéce de faucon' (ZAJ. 46): TZ. sunqur (ATAI.AY 242); AH smiqur (CAFER . 92); Yemen sonqor (8n4: 9; négynyelvű szj.); IM. sunqur, olv. sonqur (BATTAI. 63); kzk. súngqur Kpe'ICT: kereeset' (RKS. 300), falcon' (SHNIT. 187); kkalp. sungqar COKO.I; sólyom' (RKS. 956); oszm. sungur 'falcon' (HONY 326). Személynevekként: LN. Aq-sonqor, Qaru-sonqor (HOUTSMA. arab szöveg: 29; SAUVAGET. Noms et surnoms de Mamelouks: JournAs. 1950: 37, 32); Qawänin Sonqur (TF.LEGDI 322); Mänglik S'ingqur, Alp S'ingqur tigin, Alp S'ingqur tarqnn, Ügä S'ingqur (F. \V. K. Műi .LER, Pfahlinschriften 12. 24, 31; M í I.LER Singyur olvasata ebben a korban elfogadhatatlan). Mongolos szókezdcttcl: ujg. Songqur 'gerfaut' (ujgur írással; LIGETI: AOr. XIX, 199), Sinqor (kínai átírásban; Tolmács Ir. 27a; kiadatlan); Oguzlegenda Songqnr (41, 46): csag. Sonqur faucon, proprenient gerfaut' (PnC. 378). (Jaz. Sunqur falcon' ( STEPHENSON , Zoological Section 76: nagyobb, mint a bâz [= tor. qarc'iya /, hasonlít hozzá, hideg országokban él, sok van belőle Európában (vö. PELLIOT: BSOS. VI, 576): turki Sunqur. Sunqur. Suqy vr ÍJAR. 289): mai ujg. Surjqar COKO.I, icpeiet; sólyom, kereeset (URS. 551); kirg. Sumqur
