Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/, 26-42.]

432 'Kpeqer, kerecset' (JUD. 1940. 469); irod. özb. Sunqör 'Kpeqer, kerecset' (URS. 549); bask. Sopqar KpeieT, caMem kerecset, hím' (BRS. 660), Sugkar 'a laSén-néA nagyobb sólyomféle' (PRÜHLE 264); tat. Smqqar 'NPEMET; kerecset' (TRS. 662); tkm. Sunqar 'npeMeT, COKOJI; kerecset, sólyom' (TRS. 763). Mongol: MTT. Singqor Edelfalke; kín. hai-c'ing' (HAENISCH, Wb. 141; mongol szöveg: LIGETI , Monumenta I, 164); Hy Sinqor , tb. Singqot (I, 7b; vö. LEWICKI, Index 75); Hy Singqor (Ford. Ir. ; mongol írással singqor, vö. HAENISCH 14. n° 215); Tk Singqor (Tolm. Ir. 14a; kiadatlan); LS Sinyur (ISHIDA 138b) 'gerfaut; hai-c'ing' ; RD. Sonqor (I, 169); Qaz. Sonqar (STEPHENSON 76; PELLIOT 576); prekl. mong. singqod (LIGETI , Indices II, 324); irod. mong. singqor 'ger­faut (falco gyrfalco)' és Songqcr (Kow. II, 1462, 1536); irod. ojr. Sonyor 'KpeueT; kerecset' (POZDN. 178); kalm. Sot)y ur 'eine Falkenart' ( RAMST . 351); ojr. nyj. Sorjyor D. 'gerfaut' (KARA 159); ord. Sogyor (MOST. 627); iidzs. Sorfyar (KARA 34); hal. Sonyor 'KPEIET; kerecset' (RMS. 1, 411); bur. Sonchor COKO;I, KpeueT; sólyom, kerecset ' (CER . 2 729). A törökhői átment a szó a szirtié, az arabba, a |>erzsába. a grúzba, a görögbe (ezekre vö. DOERFER III, 277). A koreai sor\khol, sogkiior mai 'faucon' kétségtelenül ide tartozik, mint azt RAMSTEDT (Kor. 242), sőt előtte már SHIRATORI (A Comparison of Korean Language with Ural-Altaic Languages: Toyo Gakuho V, 315, No. 385) jelezte. Végül a szongor távoli ágát képezi a mandzsu Songyon, Songqon 'Seeadler' és Songyoro 'weisser Seeadler des östlichen Meeres' ( HAUER 858); a mandzsu szavak a mong. Songyor átvételei. Megemlítendő, hogy e kölcsönzés régi keletű, mert a dzsüresilien is megtaláljuk már a XV. századi szójegyzékekben: Sinqan [SlNQO-an | (Ford. Ir. 13a) és Simqo (Tolm. Ír, 20a); ezek az alakok egy XII. századi Sinqor-ra mennek vissza, az jiedig kitaj eredetű. Vö. még: DOERFER, TMEN. I, 360 1, III, 272 -7; CLAUSON. ED 838. A fenti példák orosz értelmezéséből látható, hogy a török szongor mongol stb. megfelelőivel együtt azonos az orosz eredetű kerecset szavunkkal. Ehhez csak SCHENK JAKAB (Aquila XLI1I, 308) megjegyzését fűzhetjük hozzá: ..Madárrendszertanilag a kerecsen ugyanaz, mint a zongor". GOMBOCZ magyará­zatai óta világos, hogy a kerecset szót orosz solymászok hozták hozzánk igen korán. Eredeti alakjában az orosz szó (VASMER, REYV. I. 662) ugyanúgy elenyé­szett. mint a helyéhe lépő török szongor. mégpedig ugyanazon okból: az idegen­ben honos solvmászmadár behozatala megszűnt. Azaz hogy a kerecset-nék fenn­maradt a kerecsen változata, mely másodlagos, belső fejleménvnek látszik; vö. TESz. II, 453. 7. A kun kirekesztése után marad a kabarok, kazárok, besenyők, oguzok és nem utolsósorban a bolgár-törökök nyelve. Sajnosé nyelvek legtöbbjéről nem maradt ránk összefüggő szöveg, legfeljebb szórvány-emlékek, glosszák, nevek nyújtanak rájuk vonatkozólag némi tájékoztatást. Kabar személynevek, törzs- és nemzetségnevek, ezekből keletkezett föld­rajzi nevek a mi forrásainkban, mai helyneveinkben rejtőznek, a legtöbbször még azonosítani sem tudjuk őket. A kazár nyelv összes szórvány-emlékeit összegyűjtötte PETER B. GOLIIEN „K hazar Studies. An Historien­Philological Inquiry into the Origins of the Kha­zars" című művében, nıelv a kazárokra vonatkozó forrásoknak a fakszimiléit is tartalmazni fogja. A mű sajtó alatt van, megjelenését nagy érdeklődéssel vár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents