Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/, 26-42.]
430 fiatot fogadja el. 'sikert hozó' értelmezése helyett azonban CHETAGUROV ét kell elfogadnunk, ez pedig totem". A szó mongol eredetű: vö. irod. mong. ongyon '1. pur, saint; 2. Ongon, génié tutélaire d'un endroit; tertre Répulchral, cimetiere d'une famille régnante; mets offerts aux manes' (Kow. I, 353), '(shamanist) spirit inhabiting a material object, genie, guardian spirit, tutelary deity; spirit of a deceased jierson, ghost; pure, holy, eonsacrated tomb of a saint or an eminent person, family tomb; shamanist ancestral idol' ( LESS. 614); irod. ojr. ongyo. ongyod 'ongon, sámán istenség' ( POZDN. 29); kaim. oggon 'heilig, göttlich' ( RAMST. 287); ord. oggon 'saint, endroit de sépulture d'un personnage eminent oú se prajique un culte publique; saeré, consacré (â une divinité, â un obo)' ( MOST. 514); hal. ongon "1. tiszta, szent; 2. elsődleges; 3. ősök szelleme, sámán szellem' (Luv. 300); bur. ongon 'valamilyen szellem ábrázolása, melyet a sámán készít fából, állati bőrből vagv anvagból; védőszellem' (CEB. 2 356). Vö. még DOERKER, TMEN. I, 179 -8L Az oguz törzsi genealógia legendájának világos tanulsága: Oguz kán hat fiának van csak ongonja, a tőlük származó unokák közül négvnek-négvnek azonos az ongon-totemje. Más szóval: ongonja (nemzetség ősapja, védöszelleme> csak vérségi alapop kötődő társadalmi egységnek, nemzetségnek lehet; idegeneket (is) befogadó törzsnek nem lehet ongonja, csak a vezetőjének. A 24 oguz törzs hat totemje ez: kâhin fehér sólyom' (]>erzsa kâhin 'a royal white falcon": STEING. 728): qartnl 'sas' (jellegzetesen oguz típusúnak tűnik a szó; vö. CLAUSON, ED. 648); tavkanfil 'nyulászó sas' (jellegzetesen oguz hangalakú szó); sonqur 'szongor-sólyom'; ezután következik egy torzított szó, melyet HOUTSMA űr. quk 'három madár'-nak. CHETAGUROV jiedig, kérdőjellel, örkí 'kecské'-nek próbál olvasni: a helyes alak i'igi 'bagoly' (CLAUSON. ED. 101. ..a bird like the sparrow-hawk which can see in the dark"); caq'ir 'vörös lábú vércse; Falco vesjartinus' (eredetileg kékes-szürke', vö. CLAUSON, ED. 409). A perzsa történetíró oguz-hagyományát megőrizte Abulgázi is, némileg torzított formában. Nála is megvan a 24 unoka, illetőleg törzs neve, megvannak a tamgák. de nincs meg többé a hús-részekről szóló rész, nem esik szó a hat totem-sólymászmadárról. helyette mindegyik unokának (törzsnek) megvan a maga „madara" (quk). tarka összevisszaságban; így pl. a Qay'i törzs madara a konyar (eredetileg ez sonqor alakban a 13 16. törzs ősének a totemje). a fítiyat „madara" az iigi (eredetileg ez a 17 20. törzs ősének a totemje): vö. A. N. KONONOV, Rodoslovnaja tnrkmen. M. L., 1958.53- 4,török szöveg 45 7. Egyetlen magyar fejedelmi személynek lehetett ongon-totemje. Álmosnak, az ő nemzetségét nevezték Térid-nemzetségnek. de a nevet nem viselte sem ő, sem nemzetségének más tagja, mint ahogy az oguz nemzetségek totemes ősei sem viselték totemjiik nevét sajátjukként. Érdekes, hogy Kézai vagy forrása ismerhette azt a pogány hagyományt, amely szerint a totemőst ábrázolhatták a címerpajzson is (erről a szokásról 1. UNO HARVA. Die religiösen Vorstellungen dor altaisehen Völker 474); átlátszó kései hamisítvány ez Attila és Álmos nemzetsége azonosságának a bizonyítására. HARVA szerint (no.) különben egyes nemzetségeknek mennydörgés a totemje, mert benne egy óriási méretű sast vélnek felfedezni; vö. a Si-lö születésével kapcsolatban mondottakat (1.0). Végül kár volna megfeledkezni arról, hogy a solvmászat szintén hozzájárulhatott nálunk a vadászsólvom-nevek személvnévi divatjának a kialakításához. Vö. legutóbb E. SCHÜTZ , Einige Bemerkungen zu den ungarischen Fal
