Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Régi török eredetű neveink I. [MNy LXXIV/1978/, 257-274.]

424 A gyümölcs és a gyümölcsény tehát ugyanolyan „jövevényszó-bokor", mint a bocsát, bocsánik és búcsú. 12. Régi magyar és török eredetű neveink közt szép számmal találunk olyanokat, amelyeknek kifogástalanul érthető és vitathatatlan a jelentése. E nevek összegyűjtésére és elemzésére eddig is számos érdemes kísérlet történt, további tennivaló természetesen e téren még mindig bőven akad. Álmos — mint láttuk — nem tartozik neveinknek ebbe a könnyen értelmezhető kategóriájába. Mégis figyelmet érdemel, mert az előbbiekkel szemben egy újabb kategória élére kívánkozik; a mögéje sorakozó nevek csak vitatható módon vagy sehogy sem értelmezhetők, azonban olyan nyelvi és egyéb elemeket tartalmaznak, amelyeknek vizsgálata a magyar nyelv török kapcsolatainak további tisztázásához elengedhetetlen. A következőkben e problematikus nevek néhány jelentősnek gondolt kérdésére szeretnénk a figyelmet ráirányítani. E kérdések főként rendhagyó csuvasos jellegű és más török nyelvi jelenségekből adódnak, ezekből próbálunk majd néhányat kiragadni és megvitatni.