Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink I. [MNy LXXIV/1978/, 257-274.]
415 Az Álmos személynév, mint arra már GOMBOCZ „Árpádkori török személyneveink" című tanulmányában (MNyTK. 10. sz. 26) utalt, a XV. századig elég gyakori. Közülük érdemes kiemelni Álmos hercegnek, Kálmán király testvérének a nevét; e név ugyanis okleveleinkhon Almus, bizánci forrásokban (Kinnamos) viszont AXpov^rji; (MORAVCSIK, ByzTurc. II, 63 41 alakban jelentkezik. A görög átírás rendhagyó, a zétának é értékben való használatára MoRAVCSiKnak ez az egyetlen példája, (i. m. 33), GyÓNinak (i. m. 17 -8) sincs rá kielégítő magyarázata. Lehet, hogy idegen közvetítésre támaszkodik a bizánci átírás (Kinnamos magyar glosszáira; vö. ÓMOlv. 99 100). Már korábban felvetődött a kérdés, vajon valamennyi Álmosunk Álmos vezér nevéből sarjadt-e? GOMBOCZ a szolganevek közt való előfordulásai miatt ebben kételkedett, s feltette, hogy két azonos hangzású névyel lehet dolgunk: az egyik magyar (finnugor), a másik török előzményre menne vissza. A feltevéseknek erre az ingoványos terepérc nem követném GoMBoezot, itt inkább arra szorítkoznék, hogy néhány szót ejtsek arról, hogv egy Almié típusú névnek mi lehetett a sorsa a törökségen belül. A köztörök (jóideje ezt a műszót használjuk a korábbi /-török helyett) nyelvekben szabályosan illeszkedik a névadás rendszerébe: -mié (-mié) képzős igei származék. GOMBOCZ (i. m. 26 7) utal fő forrására, HOCTSMA kipcsak névanyagára, ahol valami 20 ilyen típusú név található (SAUVAGET: Journ. As. 1950: 31 — 58, gyűjtése nem módosítja számottevően ezt a képet), de utal a X. századi rovásírásos Jóskönyv, továbbá a Qutadyu bilig ilyen jellegű neveire is. Árpád-kori neveink közül ide sorolja az. Álmos-on kívül még az Atlamos-t és az Ötömös-t. Maga az Almié név török területről régóta ismeretes a 920 körüli volgai bolgár fejedelem neveként. RÁSONYJ LÁSZI.Ó kiadatlan „Onomasticon Turcicum" című becses műve további példákat tartalmaz. Ezek közül való — szíves közlése szerint - több kazak Almis és Almes (P. P. RUMJANCEV, Kirgizskoe chozajstvo, St. Pbg., 1912-3. 50, 218, 114), Almis-batir, aki 1798ban a kazak Botbaj-kG feje volt (TYNYSPAEV, Materialv k istorii kirgiz-kazakskogo naroda. Taskent, 1925. 65). A történeti anyagból ide vonható egy IX. századi ujgur emlék Il-almié süngün neve (F. YV. K. M ÜLLER , Zwei Pfahlinschriften 12). Természetesen megtaláljuk e nevet a folklór-anyagban is; ilyen az altaji török Almis-ftin (NIKIKOROV, Anosskij sbornik. Sbornik skazok altajcev s primeéanjami G. N. PoTANiNa. Omsk, 1915. 36, 212), valamint a telengit Almis (A. K. K AI.AĞEV , Neskoljko slov o poézii telengetov: Zivaja Starina VI, 499). GOMBOCZ az Almié nevet előbb 'vétel'-nek, majd 'vett'-nek értelmezi; mind a kettő lehetséges, azzal, hogy cgvik is, másik is csak lazán közelíti meg a valé>ságos (nem szükségszerűen kizárólagos) jelentést. A tör. al- 'vesz' számos jelcntésárnyalattal rendelkezik: 'levesz (ruhát, nyerget)', elvesz '(feleségül)', behajt (adósságot)', 'megvesz (megvásárol)', 'megvesz, Ijevesz (erődítést, meghódít népet)'; stb.; Vö.: DTN. 36; CLAUSON, EtymDict. 124. Mi a helyzet csuvasos vonatkozásban? 9. RAMSTEDT tézise (pontosabban: hipotézise), amely a mong. -mal1 és a tör. -mié-t összekapcsolta, ma is használható altaji relációban, arra azonban sohasem volt alkalmas, hogy egy IX. századi óesuvas problémához döntő bizonyítékot szolgáltasson. Persze jól tudjuk, hogy a nyelvi jelenségek ritkán jelentkeznek vegytiszta állapotban. Jól tudjuk sajnos gyakran megfeled-
