Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]

35 ból származó információ nem maradt egy régi encyclopaedia kuriózuma, hanem nyomában hol itt, hol ott felbukkan a távol-keleti irodalomban, hogy a magyarok ázsiai nép. Ez a nézet tudományos külsőbe öltöztetve újra megjelent egy kínai egyetemi tanár nagy munkájában. Csang Hszinglang, az egyik pekingi egyetem dékánja Csüng hszi csiao tilling si liao hui pien ..Adalékok a kínai-nyugati érintkezések történetéhez" című hat kötetes munkájában azt bizonyítgatja, hogy a magyarok uz ázsiai hunok (hsziung-nu) leszármazottjai. Idehaza a XVIII. század második felében már világosan ki volt alakulva a bún rokonság és az ázsiai származás tudata. Attila király s hunjai az idegennek csak a barbárság. a pusztítás szimbóluma. Isten ostora voltak, nálunk megtisztulva minden földi salaktól, a bátorság és nagyság eszményképeivé lettek. A monda és a hagyomány, vagy amint akkoriban mondták. a történet tanúságán kívül lassan megszólaltattak egyéb vélt bizonyságokat is a keleti származás mellett. Ez a magyar nyelv keleti eredete volt. A magyart török, mongol s egyéb keleti nyelvekkel próbálták hasonlítani. Nyilt szembehelyezkedés volt ezzel a beidegződött tudattal szemben Sajnovics vállalkozása, mikor a magyart a lapp (finn) nyelvvel akarta hasonlítani. Mindenki érezte, hogy most rést akarnak ütni a keleti származáson. Nem azt kérdezték, hogy igaz-e, amit Sajnovics mond, hanem csak azt, hogy az előkelőnek tartott keleti rokonság helyett holmi „halszagú atyafiságot" akar rájuk tukmálni. Ezt pedig határozottan visszautasították. Ezért adott igazat a kortársak nagyobbik fele Vámbérynak legsúlyosabb nyelvészeti botlásai és módszertelensége ellenére is, mikor a magyar nyelv török eredetét tanította. Ezeknek beszélhetett Budenz, csak azt értették belőle, hogy egy kedves délibábot akai szertefoszlatni. Pedig egyszerAnégis csak bele kellett nyugodni. A Budenzcal kezdődő modern magyar nyelvtudomány a mesternél nem kisebb utódok kezében európai színvonalra emelkedett. Legfontosabb feladata természetesen a magyar nyelv helyének meghatározása volt. És itt világosan, nagy vonásaiban megváltoztathatatlanul megállapította, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvek nagy csoportjába tartozik és