Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]
36 hogy ez a nyelvcsalád finnugor s szamojéd nyelvekre oszlik; a finnugor csoportnak ugor ágát a vogul, az osztvák és a magyar alkotja. Megállapította továbbá, hogy a magyar nyelvet, melynek születése az ugor nyelvi egység megszakadásának időpontjára esik, külön életében különféle nyelvi hatások érték. Ezekről tanúskodnak a bolgár-török, az alán (egy nco-iráni nyelv), kazár, besenyő, kán. különböző rétegű szláv, német, latin (neo-latin) nyelvekből vett kölcsünszavaink. A nyelvészeti vizsgálódások mellett csakhamar felvetődött annak a gondolata, hogy a nyelv eredetének a tisztázása nem mindenkor fedi az azt beszélő népnek, hogy úgy mondjuk. faji eredetét. Bizonyos esetekben népek, vagy törzsek nyelvet cserélnek, átveszik a hódító, vagy a meghódított nyelvét. Má már meglehetős határozottsággal állítják, hogy a finnugor lappok eredetileg nem voltak finn-ugorok, a szamojédok egy része valamikor török volt. a török baskírok pedig részben finnugor nyelvet beszélő nép lettek volna. Ezeknek a példáknak a számát bátran szaporíthatnák. Itt jön segítségünkre a „legfiatalabb tudomány", az anthropologia. A kezdetben csak faji külső sajátságok (bőr színe, haj színe, finomsága stb.) szerinti osztályozást csakhamar pontosabb, méréseken alapuló megfigyelések (anthropometria) követték. Ezek alapján a fajoknak néhány nagyobb és számos kisebb alcsoportra való osztása lehetséges. Mindnyájan egyet értenek azonban abban, hogy a faj szónak az az értelmezése, amellyel a közbeszédben találkozunk rendesen, anthropologiailag nem szabatos. Anthropologia i szempontból nem beszélhetünk germán vagy szláv, német vagy francia fajról, hanem csak népről, amely bizonyos, különböző faji elemekből tevődött össze. A magyarságnak a rasz-elemeiről végzett kutatásait Bartucz tekintélyes mennyiségű anthropologiai anyaga alapján, melyben hon foglaláskor i és árpádkori adatokat is figyelembe vett, a következőképen foglalta össze. 2 Először is megtalálható nálunk is az az öt rasz-elem, melyre Európa mai lakosságát bontani szokás: 1. az északi (Homo nordicus), 2. a nyu- A magyarság faji összetétele. Természettudományi Közlöny 1927.
