Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Deskó Endre csuvas-magyar nyelvhasonlítása [KCsA 1/1924/, 319-320.]

Deskó Endre csuvas-magyar nyelvhasonlitása A hún-magyar rokonságnak volt az ötvenes években távol Oroszországban is egy képvisölője, egy magyar ember: Deskó Endre. Beregmegyében született') 1816-ban Ilosván (Szinnyei szerint Deskófalván, 1. M. írók II. 808), iskoláit Mármarosszigeten, Ungváron, Szatmáron és Kassán végezte, majd papi pályára lépett, de nem volt kedve hozzá s csakhamar otthagyta. Pestre ment jogot hallgatni. Itt megismerkedett a magyar származású Ba'lugyánszkyval, a cári kabinetiroda főnökével. Biztatására Oroszországba ment. Letette a tanári vizsgákat s mint tanár működött hosszú ideig. 1874-ben Szentpéterváron meghalt. A hazája iránt való lelkes érdeklődés itt is megmaradt benne. Tudott Reguly és Körösi-Csorna Sándor kutatásairól s a magyarság eredetének a kérdése őt magát is erősen foglalkoztatta. De sehogysem tudott megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy Reguly is a finnel rokon nemzetnek tartja a magyart. Neki tetszetősebb és előkelőbb a hún rokonság. 1855-ben egy orosz-magyar grammatikát adott ki Szentpéterváron: Vengerskaja grammatika s russkirn tekstom. Ebben a grammatikában kel álláspontja védelmére. Egyik főérve a nemzeti hagyomány, melynek alapján végső konklúziója: „a' mai Magyarokat vegyületnek lehetne nevezni, Hunnokbúl — Avarokbúi és Magyarokbúi állónak" (i. m. XXII—XXIII. o.). Hogy pedig mennyire különbözik a magyar a finn nyelvektől, annak bemutatására „minden beszéd rész után össze fogom hasonlítani könyvembe a' Magyar nyelvet, olly Fin nyelvekkel, mellyek közöttök első helyet foglalnak, úgy mint a' Csuvaszok és Cseremiszek nyelveivel" (i. m. XXXVIII— XXXIX. o.). Könyvében négy ilyen hasonlító-fejezet van. Paragrafusokba szedve előadja minden egyes beszédrészre vonatkozó összehasonlító megjegyzését. ') Lehotzky Tivadar: Beregvármegye monographiája, Ungvár 1881. II. 133—134.