Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Keletkutatásunk helyzete [Keletkutatás/1973/, 5-13.]
374 né ki. Az arányok kialakításában kutatásaink nemzetközi visszhangjához lgyekez tünk igazodni. Az elmdlt időszak orientalisztikai kutatásainak egyik legfőbb sajátsága, hogy szinte teljes egészében a nemzetközi nyilvánosság előtt, annak állandó ellenőrzése alatt zajlott le. Korábban csak egyes kimagasló, vagy annak gondolt értekezések láttak napvilágot idegen nyelven. Azóta munkásságunk zöme az orientalisztika négy nagy nemzetközi nyelvének egyikén (francia, angol, német, orosz) látott napvilágot. Magyar nyelven orientalistáink elsősorban azokat a műveket tették közzé, amelyek belső magyar problémához fűződnek, vagy teljes egésztikben magyar vonatko zásdak voltak; az általános orientalisztikai problémák közül többnyire csak a jelentősebbeket, olyanokat, amelyek valamilyen szempontból elvi tanulságokat Ígértek. Magyar nyelven orlentalistáinknagyszabásd Ismeretterjesztő tevékenységet fejtettek kl. Ez érthető ls. Közönségünk érdeklődése a régi és a mai Kelet népei, kultdrája stb. Iránt hallatlan mértékben megnőtt. Elmondhatjuk, hogy a klasszikus keleti irodalomnak alig van számottevő terméke, amely valamilyen formában - szemelvényesen vagy teljes terjedelmében - ne látott volna napvilágot. A régebben megjelenteket is djra kiadták, felfrissített, átdolgozott formában. Nem maradt el a klasszikusok művei mögött a mai keleti irodalmak írói, költői tevékenysége iránt való érdeklődés sem. A megszólaltatott keleti művek nemcsak abban különböztek korábbi magyar tolmácsolásaiktól, hogy most lényegesen nagyobb mennyiségű mű magyar tolmácsolására került sor, s hogy példányszámuk messze sokszorosa a korábbi példányszámoknak, hanem abban is, hogy ezek a műfordítások hitelesebbek, mŰvésziebbek mint a korábbiak, mert mindenkor az eredeti nyelvből fordították őket a korábban oly gyakori közvetítő kizárásával, s a verses műveket vagy prózai művek verses részelt orientalistáink filológiailag hű nyers fordítása alapján legjobb költőink ültették át magyar versbe. Csak kivételesen került sor közvetítő nyelv bevetésére, másodkézi fordítás kiadására. Népszerűsítő tevékenységünk nem korlátozódott a szépirodalom tolmácsolására :nagy számmal tettünk közzé értekező műveket, összefoglaló tájékoztatókat, fontos részkérdéseket bocsátottunk ki a szélesebb közönség elé. Könyvkiadásunk a fentebb elmondottaknak megfelelően meglehetősen sokrétű volt. Ismeretterjesztő tevékenységünk ellátására igénybevettünk szinte minden magyar könyvkiadót. Tudományos tevékenységünknek szinte kizárólagos tolmácsolója az Akadémiai Kiadó volt, amely ezt a feladatát kitűnően látta el. Az Akadémiai Kiadónál jelennek meg idegennyelvű monográfiáink. Közülük a legfontosabbak a Blbliotheca Orientális Hungarlc a sorozatban látnak napvilágot. A sorozat jelenleg a XX. kötetnél tart,és francia, német, vagy angol nyelven leginkább turkológiai és mongolisztikai tárgytí témákat dolgoz fel. E sorozaton kívül is megjelentek ugyané kiadónál orientalista tárgytí monográfiák, a legtöbbször valamely külföldi kiadóval közös kiadásban. A gyakorlatban e kiadói együttműködés bevált, és a Blbliotheca Orientalls Hungaric a sorozatára ls kiterjesztettük. Sorozatunk népszerűségének bizonyítéka, hogy rfjabban külföldi szakemberek is kérték művüknek ebbe a sorozatba való felvételét. Az Akadémiai Kiadónál jelenik meg a Körösi Csoma Kiskönyvtá r is. Ez a sorozat 1966-ban indult, és magyar nyelven közöl tudományos-népszerűsítő monográfiákat. Eddig 12 kötet jelent meg, s népszerűségüket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy egy-egy kötet hetek alatt elkél.
