Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Keletkutatásunk helyzete [Keletkutatás/1973/, 5-13.]
375 Tudományos folyóiralünk a-/ Acta Çtrientali a (AcadeniiaeScientiarum Hungaricae ); I!)">0-ben jelent meg először, s jelenleg a XXVII, köteténél tart. Folyóiratunk a négy orientalista világnyelv valamelyikén közli orientalistáink tudományos kutatásairól szóló beszámolóit; helyt ad emellett külföldi kollégáink bennünket közelebbről érdeklő témájú cikkeinek is. Folyóiratunkat ismerik, s úgy látszik becsülik is, terjedelmünk korlátai sajnos nem engedik, hogy a nemzetközi együttműködés eddig kialakult kereteit folyóiratunk lapjain tovább bővítsük. Szándékunkban áll Kelet címen egy magyar nyelvű tudományos folyóiratot indítani. Ez a folyóirat magában foglalná azokat a magyar vonatkozású orientalista tudományos közleményeket, amelyek ez idő szerint a legkülönbözőbb magyar nyelvű tudományos folyóiratokban szétszórtan jelennek meg. Ezek mellett persze helyet kapnának a legfontosabb általános orientalisztikai tárgyú közlemények is. A folyóirat gondozását a Körösi Csoma Társaságra kívánjuk bízni. Hazánkban az orientalisztikai kutatások legfőbb szervezője és irányítója - mint minden más tudományos kutatás esetében - a Magyar Tudományos Akadémia. Ezt a feladatát az Akadémia egy külön szakbizottság, az Orientalisztikai Bizottság útján látja el. A Bizottság,amelynek tagjai közt a hazánkban művelt orientalista sza kok legkiválóbb képviselői foglalnak helyet, koordinálja a nálunk folyó orientalista kutatásokat, megvitatja a legfőbb elvi kérdéseket, gondoskodik az Akadémia tudományszervezési intézkedéseinek végrehajtásáról, s ellátja az akadémiai felsőbb szerveket az orientalisztika területéről a szükséges tudományos stb. információkkal. A Bizottság - különösebb végrehajtási hatáskör nélkül is - jelentős szerepet tölt be,mert központi kutató intézet híján annak központi irányító feladatát is kénytelen ellátni. Korábbi szervezési megoldások következményeként orientalisztikánk bizonyos, nem központi témájú területei (egyiptológia, ókori Közel-Kelet stb.) az MTA Ókortudományi Bizottságának irányítása alá tartoznak; ez azonban nem okozott eddig komolyabb fennakadást, a szükséges esetekben a két bizottság együttes tanácskozás útján oldotta meg a mutatkozó nehézségeket. Jellemző, hogy idáig ritkán, csak kivételesen került sor ilyen közös tárgyalásra. Tekintetbe véve sajátos viszonyainkat, orientalista kutatóintézet létrehozása nem látszott szükségesnek, helyette a Magyar Tudományos Akadémia, majd a Művelődésügyi Minisztérium a tudományos kutatómunka előmozdítására kutatói státushelyeket hozott létre, és nemrég a Belső-ázsiai Tanszék mellett kutatócsoportot alakított ki. E Tanszéki Kutatócsoport az altajisztikai stúdiumokat (török, mongol , mandzsu-tunguz) hivatott előmozdítani, a nálunk folyó ilven jellegű kutatásokat országos szempontból koordinálni és segíteni, s a külföldi hasonló szervezetekkel együttműködést kialakítani. A Művelődésügyi Minisztérium a Török Filológiai Tanszéken, a Kelet-ázsiai Tanszéken egy-egy kutatóhelyet alapított, a Sémi Filológiai Tanszéken pedig - egyelőre szerény keretek között - kaukazológiai munkaközösséget szervezett. Az orientalista kutatói utánpótlás bázisaként a budapesti Eötvös I.oránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán az Orientalista Tanszékcsoport laza szervezeti keretein belül négy tanszék mŰködik:a Török Filológiai,a Belső-ázsiai Filológiai . a Sémi Filológiai és Arab, valamint a Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék. A legújabb çetemi reform intézkedései értelmében - a keleti szakokra indokolatlanul nagy számban való áramlás elhárítására, egyben a helyes kiválasztás biztosítása céljából - az első évben harmadik szakként (előkészítő tanfolyamként) hallgathatnak
