Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Keletkutatásunk helyzete [Keletkutatás/1973/, 5-13.]
3 73 és kaukázusi tanulmányaink; legfőbb eredményeik e kérdések terén születtek, s a folyó tervmunkák is ilyen körben mozognak. Persze, ha kisebb mértékben is, sor kerül az armenisztika és a grúz filológia, néprajz és irodalom sajátos, belső problémáinak a kutatására is. Uj színt jelentenek azok a munkálatok, amelyek a komplex módszer alkalmazásával veszik vizsgálat alá a steppel nomád népek történetét, kultúráját. Nagy nemzetközi visszhangja támadt hebraistáink Geniza-kutatásainak, s nem kisebb érdeklődés kísérte a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó héber (és latin) nyelvű forráskiadásainkat s a hozzájuk csatlakozó tanulmányokat. Az iranisztikai kutatások hazánkban igen változatos, széles skálán mozognak, legkiemelkedőbb sikereiket azonban az 6- és középiráni írásos emlékek megfejtésével és feldolgozásával, nyelvi és történelmi-társadalmi elemzésével érték el. Ki kell emeldtink ezek közül is azokat a kutatásokat, amelyek a szkíták, szarmaták , alánok problémáit vették vizsgálataié, főleg pedig azokat a nemzetközi sikereket, amelyeket egy sor középiráni emlék megszólaltatásával és helyes értelmezésével értek el. A klasszikus perzsa és a tádzsik nyelv számos nyelvtani problémájának felve tése mellett, ezen a területen ls megmutatkozik orientalisztikánknak a nyelvi his torizmus iránti fogékonysága. Ennek bizonyságául elegendő megemlítenünk a per zsa nyelv nem arab betűs emlékei iránt megmutatkozó érdeklődést, melynek egyik terméke a Codex Cumanlcua perzsa szókészletének, nyelvi feldolgozásának szentelt monográfia. Bár a magyar nyelv alán-óoszét elemeinek kritikai feldolgozásával még mindig adósak vagyunk, megjelent egy XIV. századi jász-latin szójegyzéknek, az eddig egy etlen Magyarországon előkerült jász nyelvemléknek a kiadása. A legfrissebb iranisztikai monográfia az obi-ugor nyelvek Iráni elemeivel foglalkozik. Tájékoztató beszámolók jelentek meg a korábbi gyűjtésekből származó kiadatlan oszét kéziratokról, valamint a Vámbéry-hagyatékból származó perzsa kéziratokról. Afganisztáni tádzsik nyelvjárások, szókészleti gyűjtések kiadására való előkészítés folyamatban van. Indológusainkat elsősorban nyelvészeti kérdések érdekelték mégpedig az óind és újind problémák területéről egyaránt. Tevékenységük jelentős részét mégis az indiai nagy mesegyűjtemények alapvető kérdései és egyes részletkérdéseinek kutatása tette ki; e tevékenységüket élénk érdeklődéssel kísérték tibetistálnk és mongolistáink is, akik számára az indiai mesegyűjtemények tibeti és mongol hagyománvozódása izgalmas kérdéseket vetett fel, nem mindig egyértelmű megoldásokkal. Az egyiptológia területén nem nagy számú, de lelkes és tehetséges gárda tevékenykedik. Érdeklődésüket a pannóniai egyiptomi emlékek hagyományos kérdéscsoportján kívül nemzetközi jelentőségű kérdések foglalkoztatják. Munkájukat nagyban megkönnyíti, hogy a tanulmányaikhoz szükséges információkat a helyszínen tett látogatásaikkal és - különösen núbiai - kutatásaikkal is megerősíthetik. Az ókori Közel-Keletnek is vannak jeles magyar művelői, eredményeiket ismerik és becsülik külföldi kollégáik. Itt kiemelnénk egyik jeles, azóta sajnos elhtfr.yt képviselőjüknek a monográfiáját Rasz Samra mitológiai és kultikus szövegeiről. Az elmúlt negyedszázad hazai orientalisztikai kutatásairól vázlatos és szükségszerűen tökéletlen formában tudtunk beszámolni. Hiszen csak a korszak tudományos munkásságáról számot adó bibliográfia jelen beszámolónak a többszörösét ten-
