Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Keletkutatásunk helyzete [Keletkutatás/1973/, 5-13.]
371 csak szemelvényesen vettük figyelembe. A kiszemelt szövegek összegyűjtése befejeződött, kis példányszámban, mongolista kollégák számára 15 kötetben munkapéldányként, mint kéziratot sokszorosítva tettük közzé. Második lépésként a már öszszegyííjtött és kiadott szövegeket, javított és bővített formában, francia előszók és magyarázatok kíséretében adtuk ki. A szövegeket tartalmazó Monument a sorozaton kívül kiadtuk és kiadjuk a közzétett szövegek szókészleti anyagának mutatóit egy Indices verboru m sorozatban. A két sorozatból #eddig 4-4 kötet látott napvilágot. Mongolisztikai kutatásaink felölelik a mongol buddhizmus tanulmányozását is. Eddig megjelent a buddhista kánonnak.a nyomtatott mongolKandzsurnak a katalógusa: a kánon elmeit, kolofónjait, magyarázatait tartalmazó kötet munkálatai most folynak. Figyelmet fordítunk a mongol népi buddhizmus írásos emlékeinek tanulmányozására. Innen csak egy lépés volt a mongol sámánizmus írásban is rögzített hiedelmeinek a kutatása. A mandzsu-tunguz filológia területén mindössze néhány alapvető kérdés kutatására koncentráltuk erőinket. A legfontosabbnak látszik e nyelvcsalád ma ismert legrégibb ágának, a kihalt dzsüresi nyelvnek a tanulmányozása. Ez a nyelv a mandzsu legközelebbi rokona, ugvanakkor közvetlen kapcsolatok fűzik a déli ág többi nyelveihez is. Számos emléke maradtak ránk, mégpedig nemcsak szókészleti anyag, de összefüggő szövegek is . Kronológiallag az emlékek két csoportra oszlanak: Kin-koriakra (XII-XIII. sz.) és Ming-koriakra (XIV-XVI. század). A két csoport között azonban nemcsak kronológiai, de nyelvjárási különbségek is mutatkoznak: a Ming-koriak a mandzsuhoz közelítenek, a Kin —koriak a déli ág többi nyelveivel mutatnak erosebb affinitást. A dzsüresi nyelv emlékei részben kínai átírásban, részben saját írásukkal lejegyezve maradt ránk. A saját írás, az ún. kis dzsüresi írásjegyek, egyike azoknak a kínai írásra támaszkodó írásoknak, amelyek a mongol kort közvetlenül megelőző századokban keletkeztek; ilyen a kitaj és a tangut írás is. Az elvben megfejtettnek tekinthető dzsüresi írásnak különben a máig megfejtetlen kitaj írás szempontjából is nagy a jelentősége: terjedelmes feliratos szövegek, feltehetően ómongol nyelven ezzel az írással maradtak ránk. Nem lehet kétséges, hogy a kitaj írás is kétféle elemből tevődik össze, mint a dzsüresi: ideogrammákből és szójelekből. Az ideogrammák hangtani megfejtése megfelelő kulcs nélkül lehetetlen, a szótagjeleké - szerencsével és türelemmel - külső segítség nélkül is lehetséges. A kis dzsüresi írás megfejtését az tette lehetővé,hogy Ilyen kulcs (kínai átírás ban és kínai magyarázatokkal) fennmaradt, 9 ez nem más, mint a Ming-kori Fordítók Irodájának kihal - dzsüresi szójegyzéke. E szójegyzék régóta ismeretes, de csak kínai átírásban, hangtani megfejtés, az eredeti kiejtés visszaállítása nélkül. Ezt a munkát elvégeztük, s megkíséreltük a dzsüresi írásjegyek pontos hangértékét meghatározni. A teljes dzsüresi nyelvi anyag korszerű feldolgozása folyamatban van. Bizonyos mértékben a dzsüresi programhoz csatlakozik a preklasszikus mandzsu nyelvről folytatott kutatómunkánk. E munka első fejezeteként elkészült egy preklasszikus mandzsu szójegyzék feldolgozása. A mandzsu-tunguz sámánizmusról és etnogenezisről eddig folytatott kutatásaink 9gyik kitűnő munkatársunk korai halálával megtorpantak, s csak szerényebb keretek között folynak tovább. A hosszú szünet után meginduló tibeti kutatásaink régi hagyományainkhoz nyúl-