Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Tibeti források Közép-Ázsia történetéhez [KCsA I. kieg.k./l 936/, 76-103.]

361 Akad néhány türk (vagy ujgur) nyelvű szöveg is a tibeti betűs idegen nyelvű szövegek közt. A berliniekkal maga F. W. K. Müller foglalkozott, átírta, részben le is {ordította, halála azonban meggátolta kiadásukban. A párizsi kéziratok között egy buddhista katekizmust jelzett ezen a nyelven P. Pelliot, azonban eddig ez sem jelent meg.

1 Félig ismert nyelvnek nevezhetnénk a si-hia vagy tangut nyelvet. Sikerült megállapítani róla, hogy a tibetivel rokon nyelv, de szókincsének csak kis részét ismerjük. Nem mintha nem rendelkeznénk szép tangut nyelvű, tangut írásos anyaggal, hanem mert ez az írás a kínai Írásjegyek alapján készült s kulcs nélkül nem olvasható el. Ilyen átírással kísért anyagunk (pl. szótár) pedig túlságosan kis terjedelmű ahhoz hogy eredményesen lehessen dolgozni a segítségével. Nagy haladást jelentett ezen a téren is a tibeti glosszákkal kísért, vagy egyszerűen tibeti írásos tangut anyag előkerülése.

2 A londoni anyag alapos átvizsgálása után F. W. Thomas közzétett rövid mutatványt nem is egy, de egyszerre két eddig ismeretlen nyelvből. Az egyikről azt próbálta bizonyítani, hogy dru-gu vagy tu-ku-hun (értsd : t'u-yü-hun) nyelvhez tartozik. Tudjuk, hogy a dru-gu és tu-ku-hun azonosítás még Waddel ötlete, melyet eleinte F. W. Thomas is magáévá tett, és még P. Pelliot ellenében is védett. Későbbi közleményeiben azonban maga is belátta e feltevés tarthatatlanságát. A másik ismeretlen nyelvről azt állította, hogy a lepcsával közeli rokonságban áll, vagy esetleg egyenesen ó-lepcsa, s mindjárt meg is próbálta történetileg is valószínűsíteni a lepcsa vagy lepcsa-féle nyelvű emlék Tun-huangba vezető útját. Erről a második ismeretlen nyelvű emlékről azt is megjegyezte, hogy minden valószínűség szerint orvosi tárgyú munka. Később megint visszatért erre a kéziratra, Text in Tibetan Characters

: JRAS. 1927, 281—306. F. W. Thomas—

S. Miyamoto—

L. M. Clauson. A Chinese Mahayâna Catechism in Tibetan and Chinese Characters : JRAS. 1929. 37—76. 1 P. Pelliot: Un catéchisme bouddhique ouigour en écriture tibétaine • Journ As. 1921 II. 135-6. 2 N. Nevsky, A Brie! Manuel ol the Si-Hia Characters with Tibetan Transcriptions : Research Rewiew ol the Osaka Asiatic Society 1926. Stuart N. Wolfenden, On Tibetan Transcriptions of Si-Hia Words : .IRAS. 1931, 47— 52. Vö. még P. Pelliot tartalmas ismertetését: T'oung Pao XXIV, 399 - 403.