Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Tibeti források Közép-Ázsia történetéhez [KCsA I. kieg.k./l 936/, 76-103.]

341 Szent nyelve volt a szogd a középázsiai manicheizmusnak, ennek a kereszténységből, mazdeizmusból és buddhizmusból keletkezett sajátságos keverék-vallásnak. De szent nyelve volt a buddhizmusnak is. és ezt a vallást is — épúgy mint a manicheizmust — ez a nyelv, ez a nép ismertette meg a vele politikai kapcsolatban álló török népekkel, elsősorban az ujgurokkal. A szogdok a valással együtt művészetet, vallásos irodalmat, irodalommal együtt természetesen írást is közvetítettek ezeknek a harcias lovas nomádoknak. Egyesek szerint szogd eredetre volna visszavezethető maga a türk rovásírás is. De ha minden kétséget kizáró módon ma még nem is dönthető el az orkhoni, stb. türk rovás-jegyeknek bizonyos típusú szogd írásból való származtatása, aziránt semmi kétség nem merülhet fel, hogy a szogd írás későbbi, kurzív változatának egyszerű átvétele az ujgurnak nevezett írás, mely csekély változtatással napjainkig fennmaradt mint a mongolok nemzeti írása.

1 Ez utóbbi alapján keletkezett — mint tudjuk — a mandzsu, a kalmük és egészen későn a burját ábécé. Az ujgur írás az ujgurokhoz ugyan inkább a manicheizmussal együtt került, igazi felvirágoztatása mégis a buddhizmushoz fűződik. Érdekes, hogy a szogd eredetű buddhista terminológia egyes emlékei szintén napjainkig megőrződtek: a mongolok buddhista szókincsük javarészét az ujguroktól kölcsönözték, s az ujgur terminológiával együtt átvették és mai napig megtartották annak szogd elemeit is.

2 schritt in Ladakh : SPAW. 1925, 371-2. Vö. még A. Stein, Ancient Khotan I, 59—60 (A. H. Francke megjegyzései). A legfontosabb északi emléket, a híres karabalgaszuni feliratot egy ideig, Radloff nyomán, ujgurnak tartották. E meglehetősen rossz állapotban levő emlék részleges megfejtését I.: F. W. K. Müller. Ein iranisches Sprackdenkmal aus der nördlichen Mongolei: SPAW. 1909. 726—30. Újabb megfejtése, ill. megyarázata; O. Hansen, Zur sogdischen Inschrift auf dem dreisprachigen Denkmal von Karabalgasun : JSFOu. XLIV, 3. 1 Vö. pl. E. D. Ross

—R. Gauthiot, L'alphabet sogdien d'aprés un témoignage du XIII

e siécle : Journ. As. 1913 I, különösen 526. 1. 2 B. J, Vladimircov, Tureckie elemenly v mongol'skom jazyke (St. Pbg. 1911), 162—9, továbbá ugyanő : Mongolica I: Zapiski Kol légii Vostokovedov pri Azijatskom Muzee Rossijskoj Akademii Nauk 1925 I, 304 és köv. Néhány közismertebb szóval Läufer, Poppe is foglalkozott, sőt iranisták is tárgyaltak egy-két ilyen esetet. A legteljesebb jegyzékét e szavaknak Vladi-