Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Tibeti források Közép-Ázsia történetéhez [KCsA I. kieg.k./l 936/, 76-103.]

340 Ahol a buddhizmus gyökeret vert, ott szent könyveit mindjárt a benszülöttek nyelvére kezdte fordíttatni: persze legtöbbször csak egyes, fontosabbnak tartott szövegeket választottak ki erre a célra. Nem is volna most ezeknek a szövegeknek nagyobb jelentőségük, ha az előkerült töredékekből azt nem látnók, hogy a modern kutatók eme becses zsákmányai írott emlékekkel eladdig egyáltalában nem, vagy alig rendelkező nyelveken, sőt mi több, ma kihalt, eltűnt nyelveken készültek. Közép-Ázsia története, nyelvi és népi viszonyai szempontjából megbecsülhetetlen értékű forrásokat jelentenek ezek az emlékek még akkor is, ha unalomig ismert buddhista mesécskéket tartalmaznak, vagy ha csak lokális érdekű levelezéseket és elszámolásokat is őriztek meg számunkra. Ilyen újonnan felfedezett, homokból kiásott nyelv a szogd. Ez a keleti iráni nyelv szoros kapcsolatban áll a szkíta-alánoszét (nyugati iráni) csoporttal, s valamikor Közép-Ázsia legfontosabb műveltségi, kereskedelmi nyelve, Pelliot szavaival élve, valósággal lingua franca-ja volt. Nem túlságosan meglepő tehát, hogy ha ilyen nyelvű emlékek Közép-Ázsiának nemcsak Szogdiána néven ismert területéről kerültek elő, hanem olyan távoli pontokról is, mint északon Erdeni dzu környéke KülsőMongóliában, Kanszu tartomány Nyugat-Kínában és Ladakh Észak-Indiában.

1 vészelél), mert hiszen csak azokra a történeti, művészeti, nyelvi, stb. mozzanatokra kívántunk vázlatosan rámutatni, amelyek új adatokkal világithatók meg az új és régi tibeti források segítségével. 1 Nem lehet most célunk a szogdokra és nyelvükre vonatkozó kutatások részletes áttekintése, eg^-két fontosabb dolgozatot azonban mindenképen meg kell említenünk. P. Pelliot, Les influences iraniennes en Asie Centrale et en Fxlréme-Orient (Revue d'tlistoire et de Littérature religieuses, Paris 1911) cirnen megjelent, a Collége de Francéban tartott megnyitó előadásában nagy vonásokban összefoglalta az iráni befolyás történelét. Ma talán valamivel kisebbnek látszik ez a hatás, mint annak idején, a leifedezések lázában. Ami most már a szogdok legkeletibb emlékeit illeti, megemlíthetjük az egyik, Lob-nor-vidéki szogd kolóniára vonatkozó kinei forrás feldolgozását : P Pelliot. Le „Che tcheou lou lou t'ou king" et la colonie sogdienne de la région du Lob Nor: Journ. As. 1916 I, 111 — 123. Nyugat-Kanszuból, ill. Tun-huangból származó szogd kéziratokkal foglalkozott P. Pelliot. K. Gauthiot, L. de la Vallée Poussin, Reichelt, Benveniste, stb. ügy Ladakhbót származó szogd felirattal F. W. K. Müller foglalkozott: Eine sogdische In-