Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]
335 IM, MA qala'un ; mgr. yalörı ; dah. yalón (Iv.), yalör) , yalür\ (POPPE) ; mog. qalün, qalötun ; kalm. yalün ; ord. yaly.n ; DB yalün ; hal chaluun ; bur. chaluufn ) ; ma xujuku 'fujtató' ~mong. kögürge ; vö. lentebb; ma. xefeli 'has' < *xeweli < *xebeli < * kebelt (vö. dzs. XEFELI. kínai átírásban hei-fu-li, Gr. 508) ~ mong. kebeli, kegeli 'has, gyomor, bendő, kebel' ; MTT, Hy, Tk, Ls ke' eli ; IM kehel(i), MA kéli; dah. kéli (Iv.) k'(l; mgr. k'élie; srg. keli ; kaim. kşl-, B kewj'; ord. k'tweli 'anyaméh, kebel', k'él 'magzat (állatoké) ; belseje vminek (kúté)' ; hal. chéél ; bur. chééli. A másik megjegyzésünk a XV—XVI. századi mongolra vonatkozik, pontosabban arra, vagy azokra a nyelvjárásokra, amelyekkel a mandzsu ebben az időben érintkezett. Sajnos, nincs pontos tudomásunk ez idő szerint arról, hogy melyek voltak ezek a nyelvjárások ; magától értetődik, hogy még kevésbé van pontos fogalmunk azok fonetikai sajátságairól. Úgy látszik mégis, bizonyos körülményekből arra következtethetünk, hogy e mongol nyelvjárások — egy részük legalábbis — szókezdő g-t (és k-t) tartalmaztak. Nyilván nyelvi háttere volt annak a körülménynek, hogy a megreformált mandzsu írásban a mongol q- (k-) jegyet változatlanul, eredeti alakjában q(k-) értékben vették át; ugyanazt a jegyet viszont mellékjellel (egy körrel) látták el, mikor y- (x-) jelölésére akarták alkalmassá tenni. Ezenkívül, feltűnő a q- szókezdőt tartalmazó mongol jövevényszavak nagy száma ; minél régibb valamely jövevényszó-réteg, számbelileg annál jobban összezsugorodik. Végül, az ide sorolható mongol elemek között, nagy számuk ellenére sem találunk olyanokat, amelyek régi átvételre valló egyéb hangtani kritériumot tartalmaznának ; olyanok viszont bőven akadnak köztük, amelyekben csak újabb jövevényszavakban előforduló mongol képzőket (pl. -sun, -sün) találunk. Ilyenek: ma. qatara- 'ügetni' ~mong. qatari- 'ua.' ; MTT qatara- 'ügetni, ügetőlépésben haladni'; kaim. yatr- ; ord. gat'ari-, gat'ira-, gat'iri- ; hal. chatira- ; brr. chatar 'ügetés'; ma. qatun 'királyné, fejedelemasszony' ~mong. qatun 'királynő, hercegnő; előkelő hölgy; feleség'; MTT, Hs qatu(n), qadun, Ily qatut (pl); IM qatun, MA yatun ; mog. yotun 'asszony'; irod. ojr. yatun, kaim. yatn ; ord. gat'yn ; hal. chatan ; bur. chatan ; ma. qoiqa 'fejbőr' ~mong quyiqa 'emberi fejbőr, bőr a fej tetején'; kaim. yüyv ord. yuiya 'hajas fejbőr'; hal chujch ; bur. chujcha, chuucha ; mongolból való jövevények: szoj. quiya 'fejbőr', szag., kojb., kacs. quiya (RADL. II, 890), tel. quyuqa 'ua.' (RADL. II, 906), jak. kujaya, kun)aya, kinjaya 'ua.' ( P EK. I, 1199); ma. qomo 'nemez-darab, melyet a teve-nyereg alá helyeznek' ~mong. qom 'nemez-darab, melyet a málha-nyereg alá helyeznek' : IM qom ; irod. ojr yom, kaim. yom ; ord. yom ; hal. chom ; bur. chom ; a törökre nézve vö. tar., kirg. [= kazak], alt., tel., csag. qom (RADL. TI, 667); stb ;
