Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]

325 MA qali'un ; kaim. %(tíün ; ord. yaPg ; hal. chaliu(n) ; bur. vhaljun ; kalu NU, xatun, xaluq Kh, T %ali S (C).Ugyanez a szó ismét más mongol forrásból megtalálható még a következő alakban: mong. qaliyun (morin) 'ló, melynek sörénye és farka fekete, teste világos szürkés'; MTT qali'un 'pej ló fekete sörénnyel és fekete farokkal'; kaim. ydlün ; ord. jjal^n ; hal. chaliun. Megjegyzendő, hogy megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a Mingkori dzsürcsi források ama mongol elemei, amelyek a mandzsuból nem mutathatók ki. Ezek közül valók: dzs. fasa-, 'rendezni, meghatározni, elrendelni', ebben: fasara (Gr. n° 782; nomen futuri) ~mong. fasa- 'kijavítani, megjavítani ; kormányozni; elrendelni, megparancsolni; rendezni; stb.'; MTI", Hy fasa- ; 'Ph. fasa fu/-]; MA, IM [= Ibn Muhanna] fasa-, MA yasa ( < tör.); mgr. sa- ; kaim. zas-, fas-, ord. oSasa-, fasa- ; hor. Jas-, fasa- ; hal. zasa- ; bur. zaha- ; dzs. qűr 'egyfajta húros hangszer' (Ny 276) ~mong. quyur, quur 'balalajka, gitár, lant, koboz'; Cy [= Cl-yüan yi-yü] qubur ; MA qu'ur ; kaim. jür 'húros hangszer; hegedű'; ord. jjjjr 'négyhúrú hegedű'; hor., dzsasz. [= dzsasztu] ;

tur, * 'kínai hegedű (hu-kin)' ; hal. chuur ; darh. [= darhat] XÜr ; bur. chuur ; kur NU, xur T, S, Kh (C); dzs. nayalu 'az anya fivére' (Ny. 296) ~mong. nayaSu 'anyai nagybátya'; MIT, Hy, Cy, Tk naqaíu 'az anya fivére'; dah. nagtíü 1. az anya öccse ; 2. a feleség öccsének felesége'; kaim. nay°tsv ö, nalctsP 'anyai ági rokonok'; ojr. nyj. nayats ; ord. nagati'

i 'anyai ági rokon', nagatiTa 'ua.'; tum. nagati 'az anya bátyja', DB nagi, nayti 'az anya öccse'; hal. nagac ; darh. nagacá ; bur. nagsa ; nagasa NU, T, nagaso Kh, nagoco S (C). A ma. naia (<_*nöía) 'a feleség bátyja' ugyanerre a mongol szóra vezethető vissza, de más időből és más nyelvjárásból; feltűnő és szabálytalan az intervokalikus helyzetben való -y- eltűnése. A Kin-kori dzsürcsi emlékek mongol elemei közül a legfiatalabbak is általában a XII. századra érvényesek, a legtöbbje persze ennél jóval régibb. E mongol elemek közül való: dzs. x

ur

iV

a

n 'bárány' (huo-li-han ; Kín-Sí CXXXV, 12a) ~ mong. qurayan, quryan, quriyan ; MTT quriqan, quriqa, Hy quriqan, Cy qurqan ; Yy quryan (hu-erh-ngan, a 2. írásjegy romlott); Ls [= Lu-lung sai-lio] quriqan (a 2. írásjegy romlott); MA qurayan ; mgr. x

o

rS

a irod. ojr. yuraya, x

uryun ; kaim. xuryn ; ojr. nyj. j^ryan ; ord. xU

r3

a >' 8

o

r- %uraya(n), tum. [= tumut] %ürak ; hal. churga(n) ; darh. x

u Ugar]; bur. churigan ; x

u

riQ

a

n T, Al, B, Xurga S (Podg.); x

u*

e9

a< turegan T, yuiagan Kh, x

ur

a9

u S (C). Mongol jövevényszavak: tel., szag., kojb., kacs., kmd. qurayan (RADL. II, 922); evk. Nercs. kurlcan (VASILEVIC, 223). E szó ismeretlen a mandzsuban, nincs feljegyezve a Ming-kori dzsürcsi emlékekben sem. Nem közömbös persze az sem, hogy egy sor Ming-kori dzsürcsi szó törtenetét az epigráfiai emlékek segítségével vissza tudjuk vinni a XII. századba.