Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]

324 irgen (Journ. As. 1930 II, 528); 'Ph [= 'phags-pa írásos emlékekben] irgen ; MA [= Muqaddimat al-adab] hirgen, irgen ; kaim. [= kalmük] irgif ; ord. [= ordosz] irgen ; hor. [= horcsin], dzsasz [= dzsasztu], gor. [= gorlosz] irgen, irgiq, gor. jirgen, jirgiq ; hal. [= halha] irgtn ; dzs. arlci 'pálinka' (Niü-ől kuan yi-yü = Ny 44a) ma. árki (nanaj, ol. [= olcsa], orok, or. [= orocs] araki, ud. [= udihe] cau ; mgr. [= manegir] araki ; ngd. [= negidal] ajayi ; szol. [= szolon] arayi, aryi ; tung. [= tunguz] keleti nyj. araki) ~ mong. araki, ariki; dah. [= dahúr] aigi, aéiy, arigi; kaim. árka ; ord. ari'

kyi ; hal. archi(n) ; bur. [= burját] ariki (jellegzetes vándorszó). Más esetekben a mongol szó hangalakja kisebb eltérést mutat a mandzsuval szemben: dzs. nemürge 'nemez-köpönyeg' (Ny. 426); ma. nemergen, nemerxen 'esőköpeny, esőköpeny sásból' (nemereku neologizmus, melyet a nemerxen és az etuku szavakból alkottak ; HACTEB, 693) ~ mong. nemürge 'köpönyeg' < nemür-, nömür•* felvenni (ruhát), magára venni, felöltözni'; MTI nemürge 'ing nemezből', Yy [= Yi yü] nemerke 'rövid köpönyeg nemezből'; mgr. [= monguor] niámeierae 'felöltő, esőköpeny, takaró'; kaim. ö nem/ga 'burok, burkolat; tető, fedél'; ord. nötnörgö 'köpeny vagy más ruhadarab, melyet vállra vetve viselnek, védekezésül az eső ellen'; hal. ndmrty 'körgallér; takaró, pokróc'; bur. ntmtrge. A mandzsu és a dzsürcsi szó fonetikai és szemantikai eltérését — egymástól függetlenül — mongol előzményre kell vissza vinnünk; dzs. medige 'hír, újság' (Gr. n° 483); ma. mefige (a nanaj mede < *medf jövevényszó egy másik mongol nyelvjárásból) ~ mong. medege 'hir, figyelmeztetés, értesítés ; jelentés' < mede- 'tudni, ismerni'; MTT mede'

e ; kaim. medi 'tudás, ismeret, érzékelés, tudat'; ord. meni 'érzékelés, mely az érzékszervek használatából származik, ismeret; az érzékelés képessége, fogékonyság; figyelmeztetés, értesítés, hír'; hal. midii ; bur. midii(n). A ma. szó pontosan, megfelel a dzsürcsi szónak, a di > ji fejlődés a mandzsuból magyarázandó, ahol ez szabályos. A ma. medege, medexe, 'ua.' ugyanannak a mongol szónak újabb időkből való átvétele. Félreérthetetlenül más-más mongol forrásból származnak a következő dzsürcsi és mandzsu szavak: dzs. yudira 'farmatring' (Gr. n° 228); ma. qódaryan qodaryan ~ mong. qudurya ; MTT qudurqa ; kaim. yudyyv ; ord. y%a%rga ; DB [= Dörböt-bejsze] yudurya ; hal. chudraga ; bur. chudarga ; dzs. yaliu 'tengeri vidra' (Gr. n° 179); ma. yailun 'vidra' ~mong. qaliyu(n) 'egy vidra-fajta; hód'; Hy, Tk [= Ta-tan kuan yi-yü] qali'un ; 4 A nemür- ige nemű-, neme- tőből származik. Ez utóbbi alakra vezetendő viaszaHy nembe- 'befed, beborít', MTT nembe'

e 'fedő, takaró, tető', nembüle 'kunyhó' (vö mong. embül-ün

tger 'szalmából készített kunyhó'); dah. nembús 'ruha', nembUgi 'tető', nembuzú, nümbu- 'befedni, beborítani'; mgr. niämuie- 'betakarni magát," ruhadarabot bordani a vállán kabátként'.