Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]
323 kialakulása körüli időben. Ma még nemigen tudjuk lemérni, hogy ebben az élő és írott nyelvi hatásban mekkora szerepet játszottak bizonyos keleti mongol nyelvjárások, mint pl. nem utolsósorban a gorlosz. Elvileg, szép számmal állnak rendelkezésünkre források a mandzsu dinasztia megalakulása körüli időkből, amelyek ebből a szempontból különösen érdekes anyagot tartalmaznak. Elég, ha az 1632 előtti, „pont és karika nélkül írással" (tongki fuqa aqó xergen-nel) írt okmányokra, mindenekelőtt a lao-tangokra gondolunk, 1 vagy azokra a mandzsu művekre, amelyek 1700 előtt készültek. Ezek között találunk, többek között három szótárat (közülük egyiket két kiadásban), nem kevesebb mint 24 pontosan datálható szöveget, a legtöbbször kínaiból való fordítást.* Ügy látszik, a XVII. század első felében különösen erőteljes mongol hatással kell számolnunk, amely leginkább a kancelláriai gyakorlat területén mutatkozott meg.' Nagyon valószínű, hogy ebben a korszakban is szép számmal kerültek mongol elemek a mandzsu szókészletbe. A XVII. századi mandzsu művek és dokumentumok egykorú mongol elemeit azonban nem lehet gépiesen elválasztanunk a korábbiaktól, pusztán e művek kronológiája alapján. 1. Ezzel szemben a szókészlet oldaláról a dzsürcsi nyelv emlékei már most hasznos tanúságot szolgáltatnak a kérdés vizsgálatához. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a mandzsu nyelv mongol elemeinek iekintélyes része megtalálható a Ming-kori dzsürcsiben. Egyes esetekben a mongol elemek pontosan ugyanolyan alakban jelentkeznek a dzsürcsiben, mint a mandzsuban: dzs. [= dzsürcsi] irge-n, ebben: irge-be 'népet (acc.)' (Gr. n" 843); ma. [= mandzsu] irgen ~mong. [= irodalmi mongol] irgen, MTT [= Mongolok Titkos Története], Hy [= Hua-yi yi-yü] irgen, MTT irge ; Ks [= Korye sft] 1 L. L IOKTI , A propos de l'éoriture mandchoue: Acta Orient. Hung. II (1952), 235—301 és Deux tablettes de T'ai-tsong des Ts'ing: Acta Orient Hung. VIII (1958), 213, 1. és 2. jegyz. Vö. még SHUNJU IKANISKI, Study on the sound [Ú] in Manchu: Monuments Orientalia I (Tenri 1959), 17—62 (japánul) és IX —X angol kivonat); On some of the specific Manchu letters and their romaniaation, i. m. 53—66 és X —XI; The catalogue of Man-wen Lao-tang, i. m. 67—88 és XI—XH; Date of the copying of Man-wen Laotang, i. m. 89—93 és Xn; The part of the 3rd year of Ch'ung-té of Man wen Lao-tang, i.m., 94—100 ós XHI; Correction of the Photographie Album: part of Ta [= T'ai]tsung regime of Man-wen Lao-tang, i. m. 101—3 és XIH; Translation and explanatory notes to the Ch'ien-lung annotations of Man-wen Lao-tang, i. m. 104— 219 és XIV. Vö. még Tongki fuqa aqu xergen-i bidxe (sic), sokszorosított fényképmásolat ban, Prof. DR. RINCSBN mongol nyelvű előszavával. Megjelent mint a Corpus 8criptorum Mongolorum c. sorozat V. köt. 1. füzete (Ulaanbaatar 1959) 2-(118+704-81 + 76. ' W ALTER FUCHS, Beiträge zur mandjurischen Bibliographie und Literatur (Tökyó 1936), 124—30. »Idevágó jegyzeteimet 1.: Acta Orient. Hung. VIII, 201—39, különösen 207—11 és 228—34. Vö. még N. P. SASTINA, ÜHCbMa Jly6caH-TaflA>xn B MoCKBy (H3 Hcropmi pyccKO-MOHroabCKHx oTHouiemifl B XVII B.): Ouno/ioms h HCTOPHH MOHrojibCKHX HapoaoB (ílaMHTH axafleMHKa Eopnca flKOBJieBHsa BaaflHMHpuoBa. MocxBa 1958), 275—88. A két okmány, melynek szövegét, fordítással és magyarázatokkal kísérve közli N. P. SASTINA, felettébb érdekes, ugyanis szép számmal tartalmaz az egykorú kancelláriai gyakorlatra oly jellemző beszélt nyelvi sajátosságokat.
