Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]

A MANDZSU NYELV RÉGI MONGOL ELEMEI Ismeretes, hogy az altaji hipotézis legfőbb nehézsége az a mondhatni folyamatos érintkezés, amely egyrészt a mongol és a mandzsu t ungúz, másrészt a török és a mongol nyelvek közt fennállott. A hosszú érintkezés következményeképpen a kérdéses nyelvekben jelentős kölcsönös hatás figyelhető meg a nyelvtan és a szókészlet területén. Különösen szembetűnő a török nyelv hatása a mongolra és a mongolé a mandzsu-tungúzra. Minél régibb időre nyúlnak vissza e hatások emlékei, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a kölcsönzésből származó nyelvtani és szókészleti elemeket az ősi, genetikus eredetű elemekkel tévesszük össze. Az altaji nyelvrokonság tisztázásának szempontjából tehát alapvető fontossága van a kétféle eredetű nyelvi egyezések szétválasztásának. E meggondolások alapján legyen szabad néhány megjegyzést tennem a mandzsu szókészlet régi mongol elemeinek néhány problémájáról. Mielőtt mondanivalómra rátérnék, talán nem lesz felesleges két terminust közelebbről meghatározni. A „mandzsu" szót itt kissé tágabb értelemben használom, ugyanis beleértem a dzsürcsit is, minthogy ez a nyelv olyan nyelvi sajátságokat tartalmaz, amelyek világosan elválasztják a déli ág többi nyelveitől, ugyanakkor egészen közel hozzák a mandzsuhoz; végső soron a mandzsut a dzsürcsi egyik nyelvjárásának kell tekintenünk. Régi mongol elemeknek azokat nevezem ezúttal, amelyek a legrégibb időktől a klasszikus mongol kialakulásáig, tehát a XVII. század végéig, a XVIII. század elejéig kerültek a mandzsuba, ill. a dzsürcsibe. A kérdés mármost az, vajon elválaszthatók-e a mandzsu nyelv régi mongol elemei azoktól az elemektől, amelyek összefüggése a mongol megfelelőkkel nem kölcsönzésből, hanem ősi, altaji rokonságból magyarázandó, illetőleg elkülöníthetők-e azoktól a mongol elemektől, amelyek a XVII. század után jutottak a mandzsuba? Úgy látszik, nagy általánosságban, illetőleg bizonyos megszorításokkal, igennel válaszolhatunk e kérdésekre. A legrégibb mongol jövevényszavak meghatározása kétségkívül nehéz feladat, hiszen mai ismereteink szerint ezek hangtani tekintetben semmiben sem különböznek azoktól az altaji szókészleti elemektől, amelyek megőrződtek a mandzsuban is, a mongolban is.