Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
320 Vö. CiNCius, Sravn. fon., 236—238; BENZING, Die tung. Spr. 996. Szójegyzékünkből idetartozik: burgu. Még egy kérdés van hátra, amely a szójegyzékekkel kapcsolatban felmerül: hogyan jutottak K'ien-lung írástudói a szolon nyelv ismeretéhez? Eleve nyilvánvaló, hogy nem külön e célból szervezett tudományos expedíció során fedezték fel maguknak ezt a nyelvet. A szolonokkal, Hei-lung-kiang tartomány nomád tungúzaival a mandzsuk mindjárt hódításaik kezdetén megismerkedtek. A szolonok először meghódoltak Mandzsúria új urainak, de nem sokkal rá szakítottak a kényszerből vállalt függéssel, 8 a mandzsuknak csak sorozatos hadjáratok árán sikerült megtörni ellenállásukat. 1 8 A hódoltság későbbi folyamán a szolonok, legalább is egyes rétegeik, egészen jól megtalálták helyüket a mandzsu-kínai birodalomban. A Kinai Turkesztánba küldött mandzsu garnizonok telepesei között szép számmal akadtak szolonok is. A kisebb, vidéki mandarin-állásokhoz is megtalálták az útat, sőt, úgy látszik, kivételesen egyik-másik szolonnak a mandarinok és írástudók legfelsőbb rétegébe is sikerült bejutnia. Ez annyit is jelent, hogy a szolon végeredményben nem tartozott a teljesen ismeretlen nyelvek közé. Igen valószínű, hogy a K'ien-lung-féle bizottságnak a tagjai között legalább egy szolon származású volt (mint ahogy mandzsu, mongol, tibeti stb. is akadt köztük), aki anyanyelvi ismereteit használta fel a "közös munkában. Végső következésképpen tehát megállapíthatjuk, hogy K'ien-lung bizottságának kis szolon szójegyzéke — ellentétben az általa javasolt névés szómagyarázatokkal — hiteles és értékes munka, amely egyben becses XVIII. századi emléke a ma még kellően ki nem kutatott szolon nyelvnek, s amelyet mandzsu-tungúz nyelvészeti vizsgálódásainkban ezentúl figyelembe kell vennünk. A szolon — inundzsu komi kapcsolatokra vonatkozóan íme néhány adat, A Huang-ls'ing k'ai-kuo fang-liieh, ed. M AUER : 1634, „Der Solon-Stamm (Nachkommen der Liao) bringt Tribut (i. m. 359, 669; A szolon és Liao azonosítása természetesen ezúttal is a K'ien-lung-féle bizottság tevékenységére vezethető vissza); 1640, „Rückkehr des Heeres vom Zuge gegen den Solon-Stamm" (502—504; részletes tudósítás a szolon ellenállásról, melynek a vezetője Bomboyor volt); 1640, „Einteilung zur Unterwerfung kommender Solon-Familien" (505); 1640, „Siteku und Genossen kehren vom Solon Stamme nach der Ergreifung Bombogor's zurück" (515—616); 1641, „Begrüssungsmahl zur Unterwerfung kommender Scharon des Solon-Stammes" (623—524). Az északi, tkp. tungúz ághoz tartozó népek, ill. törzsek közül ugyané mű megemlíti, többek között, a kamnigánokat is: „1637, Belolmung von Siteku und Genossen für die Verdienste um die Verfolgung und Unschädlichmachung dos Deserteurs Yelei vom Kamnikan-Stamme" (446—447; a kamnigán főnökök nevei igen érdekesek: Yelei, Scrteku, Bay inai, Tuy '.nai). A kamnigánokról 1. K ÄTHE U. KŐHALMI, Der mongolisch—kamniganisoho Dialekt von Dadal sum und die Frage der Mongol isicrung der Tungusen in der Nordmongolei und Tmnsbajkalien: Acta Orient. Hung. IX (1959). 163-204.
