Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]

316 rejtélyes a bizottság által rögzített szolon glossza, hitelességében még sem kételkedném. Nagyon valószínű, hogy valami módon összetartoznak vele a következő mongol adatok: kalmük tur 1. 'das Jungvieh, die Jungviehherde, junges Rindvieh', tur mal 'id.'; 2. 'alle wilde Tiere, die in Herden leben'; ö turin diim 'Pfad der Wildherden'; 3. D tur soumn 'Schwärm von Zugvögeln. Zugvogel, ein Schwärm Vögel verschiedener Art.' R

AMSTEDT

, Kalm. Wb. 411a idézi még: halha t'ur 'ua.', és hivatkozik egy nem igazolt, de kikövetkeztetett irod. mong. "tur alakra is; ugyanakkor feltételesen utal egy csag. tur 'Böcklein' szóra is. Ugyanehhez a szóhoz csatolandó kalmük turygu 'állat kicsinye, fiatal állat, nem levágni való állat'; sajnos, a RAMSTEDT idézte irod. mong. "turungyui éppúgy kimutathatatlan szótárainkból, mint az imént említett "tur. Szolon adatunk szempontjából figyelembe kell vennünk, nyilván nemcsak jelentéstani okokból: irod. mong. toroi 'malac' (

K

OWALEWSKI III, 1885), kalmük ö torä 'malac (vaddisznóé)' (RAMSTEDT), irod. halha toroj 'néhány háziállat kicsinye': gachajn toroj 'malac', sarlagijn toroj 'borjú' (LUVSANDÉNDÉV), irod. burját gachajn toroj 'malac' (CEBEMISOV), ordosz t'orő 'csacsi' (MOSTAEBT). Mongolból: esagatáj torai 'malac' (

P

OPPE

, Muqaddimat al-adab, 407); kazak torai 'fiatal vaddisznó' (RADL. III, 1180), toraj 'malac' (SAURANBAEV, 577). 25. ukuri [ülcüri] 'ökör, tehén'; L VI 8a. ~ szol. M

yur 'szarvasmarha' (77), ukurú, uyúr 'bika, ökör' (Iv. 22), ekür (K. 28); ~ ev. Ju hűken, S, L heken 'tehén' (233), lam. KL. chjukun; evk. hukur, ukur 'telién, szarvasmarha' (ERS), evk. nyj. hukur, uku (RES 126), evk. T Fel. Le húkún (104; burját jövevény?), evk. Barg hukur, tung. Barg KL. kukúr, (sic), tung. Ner C. úkúr, tung. Ner KL. hokör, kukur 'tehén', tung. Barg RIN. hükür, tung. Fi. hukur, tung: Fel. Ang ukur, tung. Kind yukur (olv. hukur, vö. P

OPPE

: Asia Major IV, 479), tung. Jak hukur; mgr. ív. ukúr, mgr. GB. ukúr; birar ukur (G

RUBE

), orocson ukur (GBUBE); a déli ág nyelveiben és nyelvjárásaiban teljesen ismeretlen. Az idézett adatok összefüggnek a következő mongol szóval. Nyelvtörténeti adatok: kínai átírásban hüker (Mongolok Titkos Története), hiiker, hüger, üker, üger (Ming-kori szójegyzékek); arab írással hüker, üker; grúz Névtelen uk'ur; Kirakós akar, olc'ar; preklasszikus mong. ükür, üker, irod. mong. üker; irod. ojrát ükür. Élő nyelvi adatok: dahúr Cicikár yúaür (LIGETI), Hajlár úk'úr (P

OPPE

); monguor fuouor (DE SMEDT—MOSTAEBT); mogol ukarr (L

EECH), úkár (RAMSTEDT), ükar (LIGETI); kalmük ükr 'szarvasmarha, kül. tehén' (RAMSTEDT), ojrát Kel. Mong. ükür, ükkür (K

ABA

); irod. halha üchér (LUVSANDÉNDÉV); irod. burját üchér (CEBEMISOV), NU, Tun ulcer, Ch uyur, S uy er (CASTRÉN), Tun üyer, üyer, Tun, Al üyür (P

ODGOBBUNSKIJ); keleti mongol Hor, Dzs, T, G üyür, G uyur, Durb B Dzs üyer (R

UDNEV), haresin üyür (LIGETI); ordosz û'kyer (M

OSTAEBT). Mint ismeretes, a mongol szóval összetartozik a török öküz, ögüz, oyuz; jakut oyus >evk. ogus (RES), evk. Erb egus (Ev. rus. diai. slov.); csuvas vŐGÓr; m. ökör. Vö. PELLIOT: Journ. As. 1925 I, 240; VLADIMIRCOV, Sravn. gram., 361; LIGETI: Acta Orient. Hung. IV, 143; GOMBOCZ: MSFOu. XXX, 111; BÁRCZI, SzófSz. 227.