Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]

310 A régi mandzsu és dzsürcsi adatok — kitaj közvetítéssel — a mongol jirin, Jirmüsün, jitüger stb. alakokhoz kapcsolódnak. 11. qaéiqa kölyök kutya'; K IX 10a; J XXII 5a. ~ szol. ypusjrán (78); or.-szol. gaikán (Iv. 32); ~ ev. ERS káéi, Icaéikan, ev. kaéikdn, káéi (685), ev. Ar kaskán; eyk. kaéikán, evk. Barg kaéikdn 'kutya', kaéikátkdn 'kiskutya', tung. Barg RIN. kaéikdn 'két éves borjú', tung. Barg K

L. kaéikan 'kutya', tung. Ur kai ikan 'kölyök-kutya', tung. Kond C'ZEK. kaéikán 'macska-kölyök', tung. Vil kaéikan 'kölyök kutya', tung. Sp. kaéikan 'kölyök kutya', kaéikatkan 'kis kölyökkutya'; birar kaéikan 'kutya' (

G

RUBE

, Gold. Wörterverz.); mgr. GB. kaéikan 'kölyök-kutya', kaccykán 'kutya'; ngd. kaéiydn, kaéikán, ngd. SCH. kaéi%an fiatal kutya'. Ügy látszik, ezúttal is jellegzetesen északi szóval van dolgunk; a CINCIUS (Sravn. fon., 217) idézte ud. kas'

an j iga idevonása korántsem megnyugtató. Ezzel szemben figyelemreméltó a déli ág egyes nyelveiből kimutatható következő szó: orocs SCH. köjöéi, orocs GB. kyjeéi, kyjaéa; nanaj kejeée" 'kölyökkutya', gold GB. kyjeéi 'kölyök kutya', kyjeéi, e\%i 'szamár-csikó'; golíl PB. kyeéi. Bár a tu. szóban a -kan (kicsinyítő) képző, sőt az evenből a káéi alak is kimutatható, az északi és déli adatok összekapcsolása nem magától értetődő; CINCIUS, i. h. fenntartása tehát az etimológiával szemben indokolt. 12. kimda 'könnyű (vmit tenni)'; L IV 136. ~ szol. hende 'olcsó; könnyű (facilis)' (K. 25, 78). A többi ma.-tu. nyelvben ismeretlen. A szó a szolon nyelv mongol elemeihez tartozik, vö.: irod. mong. kimda 'könnyű (facilis); olcsó', irod. oirát kimda (POZDNEEV), kaim. kimda, kimd

3 (RAMSTEDT), irod. halha chjamd 'olcsó; könnyen' (LUVSANDENDÉV), burját T jjamda (PODGOBBUNSKIJ), kel. mong. yamadä, yamät, yimdan (R

UDNEV). A ma.-tu. nyelvek 'könnyű (levis); olcsó'-értelemben a következő szót használják: szol. enikkün (50) ~ ev. eim, ejumkün 'könnyű (levis)' (246), I, S, L ejumkün 'olcsó' (uo.); evk. eimkijn, enimkün (ERS), evk. nyj. enum (RES 133), evk. Erb ejim-kun, Erb, Np ejüm-kün, eúim-kún (Ev. rus. diai. slov.), tung. Barg enimkun, tung. Ner C. änim, änimkün, tung. Nor yjimkun, tung. Kond CZEK. onimkún, tung. Vil iqimkún; mgr. GR. ennemkún ~ orocs SCH. xönimi, orocs GR yenumu, yainimi; orok NA. hunumi 'könnyű (levis)'; ol. yönü, ol. GR. %ynnume; nanaj %enu, gold GR. %eiíú, %ynnüó, gold PB. Xeríú. Az idézett szavakban eredeti ^-szókezdőt kell feltennük, és végső forrásuk egy *kür\ün alak. A mandzsu-tungúz szóhoz kapcsolandó: mong. könggen, könggün 'könnyű (levis); olcsó'. Nincs kizárva, hogy a fentiekkel valami módon összefügg a magyar könnyű és finnugor (ugor) megfelelői. (Vö. SZINNYEI, NyH'., 155, BÁRCZI, SzófSz. 175.) 13. mire 'váll'; K I 36. ~ szol. mire, miri (59), mire (K. 33), miri (Iv. 24). ~ ev. ERS mir, ev. mir (403), ev. S, L mire (uo.), lam. KL. mir, tung. Och S

CH. mir, tung. Och KL. mir; evk. min, tung. Barg mire, tung Barg KL. myra, tung. Ner C. mirä, tung. Ner KL. mira, tung. Kond CZEK. mira,