Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]

311 tung. Jen mir, tung. Mang mire, tung. Csap mira, tung. Jak mirjä; mgr. GB. mira, kilin milö [olv. mire] 'felsőkar'; ngd. mije, ngd. SCH. mijö; ~ ud. müö, ud. A rhüö; orocs mije, orocs 8

CH. mijö, orocs G

B. mija; orok mujre; ol. rjûjre, ol. G

B. muira; szam. möirö; nanaj mejre, rjujre, gold G

B. mujre; ma. meiren < műire**; dzs. műire. Vö. mong. mörü-n (a P. S

CHMIDTtől több ízben idézett tör. mürä ismeretlen, ha valamilyen török nyelvjárásban megvolna is, altaji nyelvhasonlítási szempontból értéktelen, mert legjobb esetben csak mongol jövevényszó). 14. nunggu [nürgű] 'hat'; L VII 3a. — szol. úúr)ú** (63), nigun (K. 4), ninyó (Iv. 30), szol. RAM. niijün, szol. MUB. nirju; or.-szol. ningiú, ningúú (Iv. 30); ~ ev. úungen (682), ev. S nunger, ev. Ar nungnç, lam. Bir. nugen, lam. K

L. njungün, tung. Och S

CH. úuryyn, tung. Och K

L. njungún; evk. nungun (EPS), nüíjún (Ev. rus. dial, slov.), evk. Barg úur\un, tung. Barg K

L. njugún, tung. Ner C. núrpin, úür\un, tung. Ner KL. njungún, tung. Al. Tung KL. núngun (G

RUBE

, Gold. Wvz., 72 nuriun alakja sajtóhiba), tung. Fi. niun, tung. Kond CZEK. úuhun, tung. Fel. Ang njúgun, tung. Kind jungun, tung. Jen njúngun, tung. Mang njungun, tung. Tur úunun, tung. Vil nurjun, tung. Anad úwgan (vö. Rocz. Or. VII, 217); mgr. GB. úugun, nuiiun, mgr. Iv. úungún, úunyún, kilin nutıun; szgr. SCH. úungun, szgr.-gor. niiigu, nungú; ngd. úuyun, ngd. SCH. nungun, nugun; ~ ud. úur/u, ud. SCH. úuíjú, numu; orocs nuyu**, orocs SCH. nuryu, orocs GB. nungu, úur)ú, úungú; orok nur\u, orok NA. nutıû; ol. núyú**, ol. SCH. nupgu, ol. GB. IÍukgu, nu*]u, szanda yungu; szam. nurygu; nanaj nur\un, gold. GB. nuiigu, tung. Szung GB. nuryu, gold PB. úungú; ma. ninggun, ma. b. nurjö (RUDNEV), úur\uen (GKBST.); dzs. ningu, dzs. GB. ningun (Lo FU-Ó ENO kézirata szerint; GR. kéziratában a ning-éu = ninju alak a kínai másoló hibája). A ma.-tu. szó összetartozik a mong. firyuyan (fir-yu-yán) 'hat' számnévvel. Közvetlenül a mongol alakkal függnek össze a következő mandzsu és dzsürcsi adatok: ma. niolxun 'az 1. hó 16. napja'< *niolxun (ez az adat valóban megvan mint régi, elavult változat, vö. H

AUEB

, Handwörterbuch, 706) < *nurxun '16'; Kin-kori dzs. juráim '16' (

Kin-Si CXXXV 10a), Mingkori dzs. GB. nir

Xun. Vö. B. L

AUFER

: Körösi Csoma-Archivum I, 114; W. K

OTWICZ

: Rocznik Orientalistyczny VII, 184—5; G. J. RAMSTEDT: MSFOU. CIV, 64; N. P

OPPE

: MSFOu. CX, 244—6. A többi 12—17-ig folyó régi mandzsu és dzsürcsi számnévvel együtt a 16 neve is valószínűleg korai kitaj eredetre megy vissza. 15. nuralde 'haj, hajzat'; L VH la ~ szol. núrilcte, nüritte, nürte (63), nutt, nute (K. 33), nurlleté, nvrvktó, nurukte (Iv. 30); ~ ev. ERS nurit, ev. nürit (75;, ev. Ar nirit, lam. KL. njurit, lam. STB. niuruchta, tung. Och SCH. nurit, tung. Och KL. úurit; evk. núrilcte (ERS), núriktq, (Ev. rus. diai. slov.), evk. Barg núrilcte, evk. T Fel. Le núriktq, tung. Barg KL. njúriktu, tung. Barg RIN. nürikta, tung. Ner C. nürikta, tung. Ner KL. njúrilda, tung. Am nürikta, tung. Ál. Tung nurilcta, tung. AI. Tung K

L. nuriktah, tung. Fi. niurikta, tung. Kond CZEK. nürikta, tung. Jen, Mang njúrikta, tung. Csap njurikta, tung. Jak vjvrltta, tung. Vil nürikta;