Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]

309 ol. GR. fólo; nanaj folo, gold GR. PR. foló; szam. díolo. A szó a mandzsuban nines meg. A ma.tu. folo-t hosszú időn át összekapcsolták a mong. őilayun < •tila-yun, tör. tas, dak< tái, dák szavakkal, vö. RAMSTEDT: MSFOu XIX, 97; GOMBOCZ: NYK. XXXV, 260; NÉMETH: NYK. XLI, 404. G. J. RAMSTEDT, Einführung in die altaische Sprachwissenschaft I, 49 azonban már kirekeszti az altaji megfelelők közül, nyilván hangtani nehézségek miatt (a ma tu. zöngés szókezdő, többek között, valóban „szabálytalan"). A ma.-tu. folo helyett használatos ma. wexe 'kő' a régi mandzsu írással írt emlékekben utvexe alakban jelentkezik. Jól ismerjük a szót a Ming-kori dzsürcsiből is: dzs. üxe, dzs. GR. őxe. 9. fuq Ifúy] 'nemezből készült jurta'; L VII 136. ~ szol. füy (84), zu (olv. fu, ill. fü) (K. 25), fu, fü, (Iv. 35); or.-szol. fü (Iv. 35); ~ ev. ERS du, ev. dü (137), lam. K

L. fu, tung. Och du; evk. dü (ERS), fü (CIHCIUS, Sravn. fon., 212), tung. Barg fű, evk. KuUr fú, tung. AI. Am fo, tung. Ner C. gü, tung. Kond CZXK. fu, tung. Anad do, tung. SP. íun, iufun (sic); mgr. GR. fu, mgr. Iv. $u, fu, kilin fúwu (olv. füwu); szgr. SCH. dzog; ngd. fő, ngd. SCH. dio; ~ ud. fugái ('otthon' î), ud. S. fugdi 'gOM, >KHJiHU(e', ud. A fu, ud. SCH. dzfu; orocs fu, fuy, orocs G

R. du, (ulcdi ('otthon'), orocs SCH. dzju; orok duJcu, orok Na. duhú [duhü]; ol. fu, fug, ol. SCH. díug, ol. GR. fö 'ház', fogdü 'otthon', szanda fugu [fugu]; szam. dío; nanaj fo, gold fog, fö, fogdü, gold PR. fog. A mandzsuban nincs meg a szó; ugyanígy a Ming-kori dzsürcsiből is hiányzik. Valamilyen tungúz nyelvjárásból való a jakut fiá 'ház', vö. E. K. PEKARSKIJ, OiOBapb HKyTCKoro H3bwa II, 817. 10. fur [für] 'kettő'; L IX 66. ~ szol. für (84), ziul [olv. fu/, fürt] (K. 4), fur, fúru (Iv. 35), szol. MUR. furi, szol. RAM. dtúr 'kettő', díurma 'iker', or.-szol. fö, fúru (Iv. 35); ~ ev. ERS dor, ev. dur (125), ev. für (

C

INCIUS

, Sravn. fon., 212), ev. S, L düer (125), lam. BIR. fur, lam. KL. dífúr, tung. Och SCH. dúr, tung. Och KL. dífúr; evk. dur (ERS), dür (Ev. rus. dial, slov.), evk. Barg für, evk. K. Tung fúr, tung. Barg KL. dífúr, tung. Ner C. gür, tung. Ner KL. diur, tung. Al. Tung KL. djuhr, tung. Al. Tung fur

, tung. Fi. diur, tung. Kond CZRK. fur, tung Fel. Ang diur, tung. Kind für, tung. Jen diur, tung. Mang dzfur, djur, tung. Tur dúr, tung. Csap dzfur, tung. Jak diur, tung. Vil furá, tung. Anad dor; mgr. Iv. fcıtr, fur, fúo, mgr. G

R

. furu, kilin fúl [fül? für?]; szgr. S

CH. díul, szgr.-gor. ful; ngd. fül, ngd. S

CH. díur, díul; ~ud. fü, fu, ud. SCH. dzfu, dju. ud. BR. dú, díú, dzfúr, díú; orocs fü, orocs SCH. dfu, orocs GR. díur, du; orok du, orok NA. dü [dü]; ol. fuel, ol. SCH. díuö, díuöl, ol. GR. fur, dul, szanda júli [füli]; szam. díur; nanaj fuar, gold GR. fur, furi, furu, gold PB. fur, ma. fuwe 'kettő' < *füwer, furu 'pár', ma. b. fu 'kettő', fweli, dzvbili, fweli 'mind a kettő' (RUDNEV; MCROMSKIJ szerint 'csak kettő'), ğoua (G

IBST

.); dzs. fo, dzs. GR. fo. Ide tartozik még: ma. foryon, foryon '12. hónap'< *fir-xo", dzs. GR. firxon (jirxon) '12'. Vö. G. J. RAMSTEDT: JSFO

U

. XXIV, 196—7; W. KOTWICZ: Rocznik Orientalistyczny VII, 184; B. L

ÄUFER

: Körösi Csorna Archívum 1,114; G. J. RAMSTEDT: MSFOU. CIV, 63; N. P

OPPE

: MSFOu. CX, 243—4.