Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]

308 (*dögin) viszont nemcsak a déli, hanem az északi alakoknak is ma megközelíthető legrégibb forrása. Vö. mong. dö-r-ben, tör. tó-r-t (dó-r-t). 6. dili 'fej'; L I 8a, III 6a, VI 56; K IX 5a. ~ szol. dil, dili, déli (47), deli (K. 23), dili 'koponya' (Iv. 27); ~ ev. ERS dtl [dil], ev. del (116), lam. K

L. del, tung. Och K

L. dell; evk. dil, nyj. delle 'koponya', evk. Barg dil, evk. CsuGi dil, del, tung. Al. Am $ili, tung. Ner Kİ. déli, tung. Ner C. dil, tung. Barg K

L. dul, tung. Al. Tung dil, tung. Kond CZEK. dyl, tung. Fel. Ang dyl, tung. Jen, Mang dil, tung. Csap dyl, tung. Jak dyll, tung. Vil dili, tung. Anad, Sp. dil; mgr. GB. dilli, mgr. Iv. dyl, dyli 'koponya', kilin dili; szgr. SCH. del, szgr.-gor. dili; ngd. del, ngd. SCH. del, ngd. GB. dil; ~ ud. dili, ud. S

CH. dili; orocs S

CH. dili, orocs G

B. deli, dyli, deli; orok dili, orok N

A. fili (olv. fili); ol. dili, ol. S

CH., G

B. dili, szanda dili; nanaj feli, gold G

B. fele, fili, dili, feli, gold PB. fell; C

INCIUS

, Sravn. fon., 189 idevonja még: ma. fili 'a szarvas stb. agancsának a gyökerei'. A mandzsu szó jelentéstani nehézségek miatt aligha tartozik ide, sokkal valószínűbb, hogy ezúttal is mandzsu szókészleti külön fejlődéssel van dolgunk. Az általánosan ismert szó a mandzsuban ufu 'fej', ezt találjuk meg a Ming-kori dzsürcsiben is üfü alakban, sőt már a Kin-kori dzsürcsi—kinai szójegyzékbcu is (vö. Kin-Si CXXXV 106,1. még LIGETI: Acta Orient. Hung. I, 163). A ma. ufu rokonnyelvi megfelelőire vö. C

INCIUS

, Sravn. fon., 90; a sorozatból éppen a mandzsu (és orok) adatot hagyja el J. BENZING, Die tungu8İ8chen Sprachen, 996. 7. yarbuya [garbu-ga] 'nyilaz'; L X 16. ~ szol. garpa-, gappa- 'lő' (52); ~ ev. garpu- (CINCIUS, Sravn. fon., 233); evk. garpa-, ev. Barg garpa-, tung. Ner C. garpa-m, tung. Al. Tung karpa-íap, tung. GEOB. garpara 'nyilazás', tung. Nor garma-dam; ngd. gatpa-, ngd. SCH. gatpa-; ~ ud. galcpa-, ud. SCH. gakpa-, gahpa-; orocs SCH. hapa-, orocs (LEONTOVIC) gappa-; orok galpa-; ol. garpa-, ol. SCH. garpa-, ol. GB. harpé, harpa-; nanaj garpa-, gold GB. harpé, harpa-, gold PB. garpa-gurl 'lő'; ma. yabta'nyilazni, lándzsát vetni', ma. b. kapte-; a mandzsu alak származék, és egy korábbi *yarbu-da-r& vezethető vissza. Az idézett ma.-tu. szavak összefüggnek a mong. qarbu- 'nyilazni, lőni' szóval, mint azt már igen korán észrevették; vö. G. D. SANZEKV, MaHbq>KypoMOHROJIBCKHE H3biK0Bbie napajuiejibi: Wm. AK. Hayn CCCP 1930, 679. 3. folo 'kő'; L II 56. ~ szol. folo (84), fólo (Iv. 35), zolo (olv. folo) (K. 25); ~ ev. dol (217), fol (CINCIUS, Sravn. fon., 212), lam. K

L. díolá, tung. Geh KL. fol, tung. Och. SCH. diói; evk. dolo (ERS), folo (CINCIUS, Sravn. fon., 212), tung. Am golo, tung. Ner KL. fálo, tung. Bar K

L. folo, tung. FI. jola (sic), tung. Kond CZEK. foló, tung. Jen diSóllo (sic), tung. Mang dzjöllo, tung. Csap ífulo, za, tung. Jak díólo, tung. Sp. íelo, tung. Vil folo; mgr. Iv. foló, fioló, mgr. GR. foló, folo, kilin folo (olv. folo); szgr. SCH. díolo; ngd. folo, ngd. SCH. díolo; ^ ud. folo, ud. SCH. dzjolo; orocs folo, orocs SCH. dzjolo, orocs GB. fólo, dcolo, colo, folo; orok dolo, orok NA. folo [olv. folof; ol. folo, ol. SCH. díolo.