Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
307 kétséget kizáró módon megerősíti GABELENTZ adatát. 2° A Ming-kori Fordítói Hivatal dzsüresi—kínai szójegyzékében találjuk: diyasa 'közel'. 3° Élőnyelvi adatok: nanaj jefa 'közel', fefala 'a közelben', gold G R., PR. Üida, didala 'ua.' ( G RUBE aidala 'ziemlich nah' értelmezése félreértésen alapul) ol. GR. dida, didalá. Ha az északi adatok -aga- hangkapcsolata ősi ma.-tu. -aga-ra megy vissza, akkor a déli nyelvekben hosszú magánhangzót (esetleg diftongust) kell várnunk; ez esetben legfeljebb a gold-olcsa adatok idetartozásáról lehet szó. Ha viszont az -aga- másodlagos volna (< -alca-, -a%a-), akkor talán szóba jöhet az 1. és 2. alatt említett adatok idetartozása. A kérdést ezenfelül a szóképzés egynéhány tisztázatlan kérdése is bonyolítja. 4. dalyaqa [ dalga-ka] 'süt, pörköl, éget'; L X 2a. ~ szol. dalga- 'süt, pörköl, éget', dalgö- 'sül, ég' (46), daggoran [daggo-ra-n] 'sül, ég' (K. 78); ~ evk. dalga- 'nyárson, roston süt; félig sült húst enni', evk. Erb, Np dalgá- 'nyárson süt'; ~ gold GR. dalgaca [dalga-xa] 'süt'. A szó, úgy látszik, a mandzsu-tunguz szókészlet északi ágára jellemző elemei közé tartozik; mindenesetre érdekes, hogy ott sem általános. Az egyetlen déli adat kétes hitelű: a MAXIMOWICZ nyomán GBUBEtól közölt gold dalga-yá hiányzik a többi gold (nanaj) szó jegyzékből. Hasztalanul keressük a többi déli nyelvjárásban is. Nem meglepő ezek után, hogy e szó a mandzsuban (és a dzsürc8iben) szintén teljesen ismeretlen. 5. digin 'négy'; L III 6a. ~ szol. digi n (47), zigin (olv. figin) (K 45), déyi, digen (Iv. 27), digin (MUR.); or.-szol. diiil (Iv. 27); ~ ev. digen (674 b), ev. Ar dıgne, lam. B ER . dygyn, lam. KL. düğün, lam. STR. değen, tung. Och SCH. djgen, tung. Och KL. dygln, (?) tung. Anad düğün; evk. digin, evk. Erb, Np, Kat digin, evk. Fel. Np difievk. Barg digin, evk. K. Tung diyin, evk. Erb diyi, tung. Ner KL. dygin, tung. NerC. digin, tung. Barg KL. dygin, tung. AI. Tung dégenn, tung. Fi. digin, tung. Kond CZEK. dygln, tung. Fei. Ang digin, tung. Kind dyhin (KOTWICZ: Roczn. Or. VII, 217), tung. Jen, Mang dlggin, tung. Tur dygin, tung. Csap dygyn, tung. Jak dygin, tung. Vil digin; mgr. GR. digin, dui, mgr. Iv. diyln, deyin, duin (GR. és Iv. utolsóul említett adatai a duin be 'negyedik hó' kifejezésben fordulnak elő, amely teljes egészében mandzsu jövevény), kilin digin (152); szgr. S CH. digin; ngd. diyin, ngd. S CH. digin; ~ ud. di, ud. SCH. dui, di (a dui ezúttal is mandzsu jövevény); orocs di", orocs SCH. di, dui, orocs GR. dyi, dy; orok (fin, orok NA. fin (olv. fir); ol. düi n, ol. SCH. dufi, ol. GR. dui, duje, szanda dui; szam. dufi, dujin; nanaj duin, gold GR. dúi, duin, gold PR. duin; ma. duin, ma. b. tujwäli 'csak négv', GERST. szerint tűje 'négy'; dzs. düyin. G. J. R AMSTEDT: JSFOU. XXIV 1, 9 a mn.duin-X egy korábbi *döjin, *düjin alakból vezette le. Úgy látszik, kiindulópontul csak a *düjin1 fogadhatjuk el, mégpedig nemcsak a mandzsu, hanem a déli ág valamennyi nyelve és nyelvjárása számára. Ezt a változatot egyébként a dzsüresi visszamenőleg legalább a XII. századig biztosítja. A déli ág düjin alakja egy még korábbi *diigin-bői származik (itt elképzelhető egy *dögin változat is): a *diigin
