Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
306 dzs. GR. dzsürcsi, Ming-kori; W. G BUBE , Die Sprache und Schrift der Juóen. Leipzig 1896; a szerző helyreállítása szerint. J K L Jüan-fi jü-kiai; Kin-fi jü-kiai; Liao-fi jü-kiai. 1. aya jó'; L II 8a, III 146, IX 15ó. ~ szol. aja 'egészséges, jó, jól', ai 'jó' (40); aya 'jó' (K. 80); ajá jó; jó napot!' (Iv. 15); ~ ev. aj 'jó' (667), tung. Och. SCH. aj, ajá; evk. aja, evk. Barg aja, evk. Szach aja (330), tung. Am, Ner C., Al.-Tung, Kond CZEK., SP. aja, tung. GEOR. FI. aija, tung. Anad ai (lamut?); mgr. ajamá 'jóindulatú' (GR. 4), kilin aya (NA. 150); szgr. aja (SCH.); ngd. SCH. aja; ~ ud. SCH. aja; orocs SCH., GR. ajá, aaj, GR. ajawi 'egészséges'; orok aja; ol. SCHM., GR. aja; nanaj aja, gold GR. aja. P. S CHMIDT az orocs, szgr. stb. szavak kapcsán hivatkozik egy azonos mandzsu szóra is, a mandzsuban azonban az aya 'jó' ismeretlen; a ma. ai, aya 'oh!, ó!' (megvan különben a többi ma.-tu. nyelvekben is) nem tartozik ide, a ma. ayan 'nagy' egészen más szó. Hasonlóképpen nem vonható ide a ma. aiai 'haszon' (CINCIUS, Sravn. fon. 136) sem. Az aya 'jó' ismeretlen a dzsürcsiben is. 2- burgu [olv. bürgü] 'kövér'; L VII 8a. ~ szol. bûrgû 'kövér' (45), buggu (K. 41); ~ ev. berge, Ju, Ar bürge; evk. burgu, evk. bürgú (VASILEVIŐ, EV. rus. diai. slov.), evk. Barg bürgú, evk. Tgr bürgú (227), tung. Ner C. bürgú, tung. Kond. C'ZEK. burgú, tung. Vil burgufám 'hizlalni', tung. G EORG. FI. burbu 'zsír', tung. Anad börgü 'kövér, zsíros' (lamut?); mgr. GR. burgu; ngd. bçjge, bçdgç, ngd. SCH. boggo, boigo, boigu, byrgu 'zsír'; ~ ud. S. bogo, ud. SCH. bogo; orocs begge ,orocs SCH. bogo, bugu, orocs GR. buku, boggo; orok bodo, orok Na. boklco 'has' (a jelentés alighanem félreértésen alapul): ol. buju n, bojon, ol. SCH. bofo, ol. GR. boiie; nanaj bujgu, gold GR. bujgu 'kövér', byggu 'zsír' (ez utóbbi Uszuri-menti), gold PR. budkgú. A szó a mandzsuban ezúttal is hiányzik, amennyiben megvolna, *buju > *beju alakot várnánk. 3. daya [olv. daya] 'közel, közeli'; L IX 9a, J XVI 136. ~ szol. daga, dokki 'közel' (46), daga (K. 56); ~ ev. ERS dali, dőli, dälidü, dälilä, dälili, dölitki 'közel' (33); evk. daga, nyj. dagama; evk. daga, dagama, dagalta, nyj. dá, dálta, täma (RES 23), evk. T Fel. Le da, daa (91), evk. Kat. dágama 'közeli', evk. AI. Np, Erb, Szym dáyama, Fel. Np dä, evk. Barg daga, tung. Ner C., Al. Tung, Kond CZEK. daga, tung. Vil dagamakikan 'közeledni', tung. GEOR. FI. daakun; mgr. GR. dagakun, mgr. Iv. dayayu; ngd. SCH. daga, daha. A déli ágban a szónak evidens megfelelői nincsenek. Egy-két adatot ugyan esetleg ide lehetne vonni, ám ezek kifogástalan magyarázata jelenleg súlyos hangtani akadályokba ütközik. Éppen ezért erős fenntartással említjük meg a következő hármas adat-csoportot: 1° ma. faqan 'nahe, unmittelbar bei'. A szót H AUER (ugyanigy ZACHAROV és HANEDA) csak a következő értelemben ismeri: '1. sogleich, gerade, just, soeben; 2. vor kurzem, unlängst'. Tévedésre mégsem gondolhatunk, mert a Ming-kori TolmácsHivatal dzsürcsi—kínai szójegyzékének jaqala fjaqan-la] 'a közelben' szava
