Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]

304 evk. Kat evk. K. Tung evk. KuUr evk. Np evk. Szym evk. Szaoh. evk. T Fel. Le evk. Tgr evk. UcsZe tung. AJ. Tung tung. AJ. Tung KL. tung. Am tung. Anad tung. Barg tung. Barg RIN. tung. Csap tung. Fel. Ang tung. Fi. tung. GEOB. tung. Jak tung. Jen tung. Kang tung. Kind tung. Kond tung. Mang tung. Ner C tung. Ner KL. tung. SP. tung. Tur tung. Ur tung. Vil mgr. GR. mgr. Iv. kilin evenki, nyj.: Katanga; G. M. VASILBVIÖ, EV. rus. diai. slov.; evenki, nyj.: Köves Tungurka(nogKaMeHHan TyHrycKa), G. M. VAÓILEVIÖ, Oöerki; evenki, nyj.: Kur és Urma; G. M. VASILBVIÖ, Oöerki; evenki, nyj.: Nepa; G. M. VASILBVIÖ, EV. rus. diai. slov.; evenki, nyj.: Szym; G. M. VASILEVIÖ, EV. rus. diai. slov.; evenki, nyj.: Szaohalin; G. M. VASILBVIÖ, Oöerki; evenki, nyj. Tokma és Felső Léna; G. M. VASILBVIÖ, Oöerki; evenki, nyj.: Tungir; G. M. VASILBVIÖ, Oöerki; evenki, nyj.: Uosur és Zeja; G. M. VASILBVIÖ, Oöerki; tunguz, a régi feljegyzésekben a. m. tkp.-i tunguz, mai nyelvhasználat szerint evenki; nyelvjárás: Alsó Tunguz ka; M

IDDENDORF

* után, vö., CASTRÉN, Tung. Sprachl., 119—136, 1. oszlop; tunguz, v. evenki; nyj.: K

LAPROTH

, Sprachatlas XXXII—XXXVIII, 10. oszlop; tungúz, nyj.: Amur-menti; GERSTFKLDT után CASTRÉN, Tung. Sprachl. 119—135, 4. oszlop; tungúz, nyj.: Anadyr; A. SOHISFNEB, B

ARON GEBHABD VON MAYDELL'S Tungusische Sprachproben: Mélangee Asiatiques VII (1874), 323—377; tungúz, nyj.: Barguzin; KLAPROTH, Sprachatlas XXXII—XXXVIII, 4. oszlop; tungúz, nyj.: Barguzin; W. KOTWIOZ, Le dialecte tongous de Bargouzine. Matériaux recueiŰis par D. RINÖINO: Collectanea Orientalia N° 1, Wilno 1932; tungúz, nyj.: Csapó gir; KLAPROTH, Sprachatlas XXXII—XXXVIII, 1. v. 2. oszlop; tungúz, nyj.: Felső Angara; KLAPROTH, Sprachatlas XXXII—XXXVIII, 6. oszlop; tungúz, nyj.; FISOHEB szójegyzéke, vö. J. G. GEOBOI, i. m.; tungúz, nyj.; J. G. G

EOBOI

, Bemerkungen einer Reise im Russischen Reioh im Jahre 1772. I—

II, St. Pbg. 1776; tungúz, nyj.: Jakutszk; KLAPROTH, Sprachatlas XXXII

—XXXVIII, 7. oszlop; tungúz, nyj. Jeniszej; KLAPROTH, Sprachatlas XXXII

—XXXVILI, 2. v. 1. oszlop; tungúz, nyj.: Kangalak; MIDDENDORF* után C

ASTRÉN

, Tung. Spracht., K jelzésű szavak; tungúz, nyj.: Kindigir; E. T. TITOV, TyHryccKO-pyccKKtt c.ionapb, Irkutsk 1926, vö. N. N. P

OPPE

: Asia Major IV (1927), 477— 480; CZFK. tungúz, nyj.: Kondogir; A. CZEKANOWSKI, Tungusisches Wörterverzeichnis: Mélanges Asiatiques VHI (herausgegeben von A, Schiefner), 335—416; tungúz, nyj.: Mangazeja (= Turuchansk); KLAPROTH. Sprachatlas XX3oi, 3. oszlop; tungúz, nyj.: Nerosinszki körzet; M. A. CASTRÉN—A. SOHIEFNBB, Grundzüge einer tungusischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. St. Pbg. 1866; tungúz, nyj.: Nerosinszki körzet; KLAPROTH, Sprachatlas XXXXI

— XXXVIII, 4. oszlop; tungúz, nyj.; S

PASSKY után CASTRÉN, Tung. Sprachl. 119—136, İÜ. oszlop (Udskoe tungúz nyelvjárása, részben az ochotszki lamut, valamint n Felső Maja tungúz nyelvjárása); tungúz, nyj.: Turuchanszk; KOÍEVNIKOV kézirata után W. KOTWICZ: Rocznik Orientalistyezny VII, 147; tungúz, nyj.: Urulga; CASTRÉN, Tung. Sprachl., az U-val jelzett szavak; tungúz, nyj.: Viljuj; W. G

RUBE

, Gold. Wörterverzeichnis; manegir, M

AAK

, flyTeujecTBHe Ha Aıayp (St. Pbg. 1869) és M

AXIMOWICZ kéziratos szójegyzéke alapján W. G

RUBE

, Gold. Wörterverzeichnis; manegir, az S*, S', S

1

0, S

1

1 jelzésű szavak, amelyeket „UHJiHHb" (azaz kilin)-nek is nevez a szerző; A. O. I

VANOVSKIJ

, Mandjurica I; kilin v. manegir; N

AKANOME A

KIRA

, Orokko bunten, 7—9, 12—3, 50—60;