Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]

303 gyűjtését és elemzését feleslegessé teszi. Korántsem ez a helyzet a ma is csak csonkán ismert szolon szókincset illetőleg. A következőkben ezt a szolon szóanyagot kívánom bemutatni, amely számszerűen igen szerény: a három történeti mű valamennyi szolon glosszáját figyelembe véve nem több 25 tételnél. Minden egyes szónál utalunk a legfontosabb rokon nyelvi megfelelőkre, külön az északi ág képviseletére (ehhez az ághoz tartozik a szolon), külön a déli ágéra. Rövidítések szol. szol. K. szol. Iv. szol. .MUR. szol. RAM. or.-szol. ev. ERS ev. ev. kel. ev. nyug. ev. Ar lam. K

L. lam. BIB. lam. S

TR. tung. Och KL. tung. Och SCH. evk. evk. RES evk. AI. Erb evk. AI. Np evk. Barg evk. CsuGi evk. Erb evk. Fei. Np evk. II szolon, Butxa-i nyelvjárás; N. N. POPPE, MaTepna.nj no CO.IOHCKOMV HSWKY

. Leningrad 1931; szolon; KAMIMAKI RAISABURO, Soron zoku no shakai. Tokyo 1940; szolon, Butjra-i nyelvjárás; A. O. IVANOVSKIJ, Mandjurica I. Ofipaauw coJiOHCKOro H aaxypcKoro h3UKOB. St. Pbg. 1894; az S

1, S*, S», S

4, S

4 jelzésű szavak; F. W. MUROMSKIJ Turkesztánban (Ili-körzetben) gyűjtött kiadatlan szolon anyaga; W. K

OTWICZ

, Contributions aus études altaíques: Rocznik Orientalistyczny VII, 130—234 után; onkor-szolon; RAMSTEDT Csugucsakban gyűjtött kiadatlan szolon anyaga; vö. G. J. RAMSTEDT, Über die Zahlwörter der altaischen Sprachen: JSFOu. XXIV

1, 1—24; oronc8o-szolon; A. 0. IVANOVSKIJ, Mandjurica I S

4 és S

7 jelzésű szavai; even vagy lamut, irodalmi nyelv; V. I. CINCIUS—L. D. RISES, SBCHCKOpycCKHÍi C.iOBapb, Leningrad 1957; even vagy lamut; V. I. CINCIUS—L. D. RISES, PyccKO-SBeHCKHÜ c.iOBapb. Moskva 1962; even vagy lamut, keleti nyelvjárások: I = lndigir, Km = Kamcsatka, 0 = Kolym-Omolon, Ol = Ola (ez a nyelvjárás az irodalmi nyelv alapja), Och = Ochotszk; CINCIUS—RISES, i. m.; even vagy lamut, nyugati nyelvjárások; S = Szarkyryr, L = Lamunchn, Ju = Jukagir; CINCIUS—RISES, i. m.; even vagy lamut, Arman-i nyelvjárás; CINCIUS—RISES, i. m.; lamut; J. K

LAPROTH

, Sprachatlas XXXII—XXXVIII, 9. oszlop; lamut; A. BJALTNICKIJ—BIRULJA kiadatlan anyaga alapján; vö. W. KOTWTOZ: Rocznik Orientalistyczny VII, i. m.; lamut; P

H

. J. VON STRAHLENBERO, Das Nord- und östliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730; oehotszki tunguz (lamut); KLAPROTH, Sprachatlas XXXII

—XXXVOI, 8. oszlop; oehotszki tunguz (lamut); A. SCHIEFNER, Beiträge zur Kenntnis der tungusischen Mundarten: Melanges Asiatiques III, 682—706 (vö. KOTWICZ: Rocznik Orientalistyczny VII, 149); evenki vagy tunguz, irodalmi nyelv; G. M. VASILEVII"', OBCHKIIÍÍCKOpyccKHÜ (TyHryccKO-pyccKHÍÍ) C.iOBapb, Moskva 1940; evenki vagy tkp. tunguz, irodalmi nyelv; G. M. VASILEVIÖ, PyccKO;>Bt'HKitHCKnh (pyccKO-TyHryccKHÖ) CJiOBapb. Moskva 1948; evenki, nyelvjáiás: Alsó-Erbogocsen; G. M. VASILEVIÖ, 3BCHCKHÍÍCKOpyccKHft (TyHryccKO-pyccKHií) aitaaeKTO-iorHHCCKHfl c.iOBapb. Leningrad 1934; evenki, nyelvjárás: Alsó Nepa; G. M. VASILEVIÖ, Ev. rus. diai. slov.; evenki, nyj.: Barguzin; N. N. P

OPPE

, MaTcpııa.ibi a-1H ııcc.ıc.tOBaHHH TyHryccKoro s3biKa, HapewHe 5apry3HHCKtix TyHrycoB. Leningrad 1927; evenki, nyj.: Csuljman és Giljuj; G. M. VASILEVIÖ, OnepKli uia.NEKTOB 3BeHKiiíícKoro (TyHryccKoro) H3MK~a. Leningrad 1948; evenki, nyj.: Erbogoesen; G. M. VASILEVIÖ, Ev. rus. diai. slov.; evenki, nyj.: Felső Nepa; G. M. VASILEVIÖ, EV. rus. diai. slov.; evenki, nyj.: Ilimpijszk; G. M. VASILEVIÖ, Oöerki;