Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]

24 rázható egy rossz kézírás félreértett olvasásából, mint nyomdai szedéshibákból : eeknia esik' (íkina helyett), modar 'ma' (inodarh.), koma 'után' (koiná h.), kujunu 'nyak' (kujunn h.), inchman 'vendég' (mehmän h), unutar 'alszik' (nuntar h.), odwe 'nap' (odur h.), oknya 'meghalt' (okúja h.), nunoo 'felszáll dóra)' (unnú h.), stb. Az ilyen hibákból adódó zavart az is növelte, hogy néhány esetben a szavak értelmezésébe hiba csúszott, ami a kérdéses mogol szavak helyes azonosítását gátolta meg : a kala szót GABELENIZ 'Kette'-nek fordítja, a JASB-ban viszont értelmezése helyesen 'chin' (GAB. szövegében talán 'chain' állott?) ; konghan értelmezése GAB. szerint 'Licht', a valóságban az angol 'light' kétértelmű, nemcsak 'fényt', de 'könnyű'-t is jelent, a mogol szónak csak ez utóbbi a helyes értelmezése; chah GABELENTZ szerint a. m. 'gut, wohl', az angol 'well' szó azonban itt 'kút'-nak értelmezendő.

1

8 Ami a RAMSTEDT-féle mogol anyagot illeti — igen érdemes munka, és csak bámulni lehet, hogy oly rövid idő alatt ilyen terjedelemben létre tudott jönni. Az csak természetes, hogy maradt benne meg nem fejtett, félreértett szó is, hogy a fonétikai feljegyzésekben itt-ott ingadozás, sőt olykor pontatlanság mutatkozik. Valóban meghökkentő az az idegenszerű benyomás, amit a mongol nyelvek felől érkező kutatóra tesz az afganisztáni mogol iranizált fonetizmusával, olykor szinte érthetetlen nyelvtani sajátságaival és nem utolsó sorban a szókészletében mutatkozó nagyszámú iráni elemmel. A legfőbb nehézséget persze RAMSTEDT számára is az jelenthette, hogy igen gyakran olyan perzsa nyelvjárási szavakkal került szembe, amelyeket semmilyen eddigi forrásban nem talált feljegyezve. íme néhány példa. Egyik szövegében RAMSTEDT (Mogholica, 11) három szót ad — sapíá, malda, masqa —, egyiket sem fordítja le, a szójegyzékben, kérdőjellel, 'etwas Essbares' jelentéssel kíséri mindegyiket. Mind a három szó a helyi perzsa nyelvjárásból való. A sapda szót feljegyeztem magam is a mogol mangut nyelvjárásából, ahol 'apró, még zöld dinnye-fajta, amelyet megesznek' a jelentése, ugyanebben az alakban és jelentésben ismeretes a heráti perzsában is; J. E. T. AITCHISON

1

9 a szót a következőképpen jegyezte fel : sabcha 'the gourd of Benincasia cerifera, was eaten as a vegetable' (178). A malda, úgy látszik, a ritkább szavak közé tartozik, bár iráni etimológiája ennek is világos. Magam a marda és a mangut nyelvjárásban 3zintén malda alakot hallottam, értelmezése 'apróra vágott kenyér, zsírral, cukorral összegyúrva (leginkább a nők kedvelik)'. Informátoraim szerint a mogol szó jelentése teljesen meg1

8 E tévedések kiküszöbölése mindjárt megadja a rejtélyesnek gondolt mogol szavak helyes magyarázatát is. 1° kala 'áll'~haz. (Dzs, Dz, T) kalla 'áll', per. K kalla 'ua.', afg. Z kala 'ROJIOBA (CKOTS)', özb. Qt, KM kalla 'fej', oezm. kelle 'abgeschlagene Kopf; Kopf auf den eine Prämie gesetzt ist'; per. kala 'the face or cheek (St), kalla 'the head' (Haim); 2° kongán 'könnyű'

~ mog. R küngön, M k''nqgân, kûrjgâ 'ua.' ; IM, MA, AI köngen; mong. könggen 'ua.'; 3" chah 'kút'~ mog. Mr id 'szakadók ; kút' M id, ia 'kút' ; per. iäh 'a well, pit; a prison, dungeon ; a snare' (St). 1

9 J. E. T. AITCHISON, Notes on the products of Western Afghanistan and of North-Eastern Persia : Transactions of the Botanical Society, Edinburgh XVIII (1890). Megjelent különnyomatként is; idézetem ez utóbbiból való.