Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
25 egyezik A heráti perzsában is jól ismert ía^J/áZt-éval, ami STEINGAHS szerint a következő: 'hot bread, syrup or honey and butter made into a cake'. A maska szó (ez a helyes alak, a masqa téves feljegyzésen alapszik) ezzel szemben, azt mondhatjuk, közismert. A fontosabb adatok a következők: mog. Mr, M maska 'vaj'; özb. KM maska; szárt maska 'CBOKee xopOBbe Mac .no' ( NALIVKIN, 82) ; turki mäskä 'frische Butter' ( RADL . IV, 2108) ; csag. «r— 'beurre frais' (PDC 499); per. maska 'fresh butter' ( STEINGASS 1238); per. H maska 'vaj*; per. Mes mäskä; per. Kab maska 'butter' ( BOGDANOV, 92); jidga masko, mundzsi maska 'butter' ( MORGENSTIERNK, 229); wakhi maska 'ua'. ( MORG ., 530); hind. maska 'butter' ( PLATTS , 1035). Könyvem második részében az ajmak, hazara és általában az afganisztáni perzsa nyelvjárásokról gyűjtött anyagomat dolgozom fel. Nem lévén iranista, ilyen anyag gyűjtése eredetileg nem volt szándékomban, amit mégis gyűjtöttem, elsősorban a magam tájékoztatására szolgált. Az ajmakok és hazarák nyelvét a mogol miatt kellett ellenőriznem ; a mogollal folytatott munkám közben egyre jobban láttam, hogy a helyi perzsa nyelvjárások ismerete nélkül, igen sokszor lehetetlen lesz boldogulni magával a mogollal is. Igaz, ott a kutatások helyszínén a dolgok lényegesen egyszerűbbeknek látszottak, mert a heráti nyelvjárást tanultam meg, s kutatásaim egész ideje alatt ez a nyelv szolgált a nyelvmestereimmel való érintkezésben kisegítő nyelvként és nem a perzsiai »hochpersisch«. Valójában csak hazatérésem után láttam, hogy az afganisztáni perzsa nyelvjárásoktól még mindig nem állnak rendelkezésre megfelelő segédeszközök. Hosszas habozás után így határoztam el magam arra, hogy ezeket a jegyzeteimet is közrebocsátom, bármennyire is rendszertelen és véletlen gyűjtés eredményei. Egyre azonban gondosan ügyeltem : soha nem bíztam magam emlékezetemre, utólag nem bővítettem anyagomat, csak annyit és csak olyan formában közlök mindent, amint ott a helyszínen feljegyeztem. Iranisztikai gyűjtésem külső körülményei eléggé magyarázzák azt is, hogy ezen a területen nem gyűjtöttem, sajnos, szövegeket, hanem kizárólag lexikográfiái természetű anyagot. Az ajmakok körül végzett kutatásaim eredményeként rövidesen tisztázódott, hogy nyelvileg semmi közük a mogolokhoz. Az aimaq vagy Sár aimaq 'négy ajmak' RAMSTEDT informátorai szerint a jamiidi, hazara, jiruzkül és ttymam törzsekből áll. Az én értesüléseim szerint a hazarákat nem számítják az ajmakokhoz, a jaméidik viszont perzsa területen élnek, így róluk nem igen esik szó. Anyagom a firuzküt. és Uymam törzsek nyelvéből származik, még pedig az utóbbi két változat: a Zty dayán és a Tör-ban lakó Uyamnlk nyelve szerint. 2 0 Az ajmakokat régebben többen Afganisztán mongol nyelvű lakosságához számították. Legutóbb a 'négy ajmak' közé tartozó tcjmamkkal kapcsolatban merült fel ez a feltevés (vö. 11. jegyzetemet). Kutatásaim alapján ezt a feltevést is el kell utasítanom.
