Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
301 azonos voll a két nyelv), gyakorlatilag azonban a két nyelv nyelvtanában ós főleg szókészletében szükségszerűen megmutatkozó különbségek leküzdhetetlen akadályok elé-állították a bizottság írástudóit. A legsúlyosabb problémát kétségtelenül a kitaj nevek és szavak magyarázata jelentette a számukra. Azt jól tudták a két dinasztia korából származó kínai források alapján, hogy a kitaj nem azonos a dzsiiresi nyelvvel, ahhoz nem is hasonlít. A kitaj tehát nem mandzsu (azt különben is már a dzsürcsivel azonosították), de mongol sem lehet — okoskodhattak tovább —, mert élő mongol nyelvi ismereteik érthető módon cserbenhagyták őket a kitaj glosszák megszólaltatásában. Kerestek tehát egy olyan nyelvet, amelyet földrajzilag elfogadható területen beszélnek, s amelyet maguk is ismertek. Választásuk az Észak-Mandzsúriában beszélt tunguz típusú szolon nyelvre esett: ezt azonosították a kitajja). Kissé különösnek tűnhetik, hogy ily hosszan foglalkoztunk a Liao Kin Jüan nan si jü kiai megfejtési kísérleteivel. Maguknak a „megfejtéseknek" valóban csak tudománytörténeti értékük van. Az ott felvetett problémák azonban ma aktuálisabbak mint valaha. A mongol anyag magyarázása terén jelentős előrehaladást tettünk P. PELLIOT, L. HAMBIS, A. MOSTAERT, F. W. ( C LEAVES és mások kutatásainak eredményeképpen. Az eddig feldolgozott anyag azonban csak töredéke a XVIII. századi kínai műben összegyűjtöttnek. A dzsürcsi nevek és szavak magyarázása terén bizony alig történt érdemleges előrehaladás: P. PELLIOT néhány időtálló alkalmi megjegyzésétől és K. WATANABE nem teljes értékű kisérleteitől eltekintve szinte a kezdet kezdetén tartunk. 1 2 A kitaj anyag megfejtése tekintetében pedig jóformán még a dzsüresinél is kedvezőtlenebb a helyzet.] 3 Nem kétséges azonban, hogy a bizottság kitaj magyarázatainak volt a legnagyobb és legtartósabb visszhangja. 1 4 Először, úgy látszik, PALLADIUS 1 1 WATANABE KuNTARö-nuk elsősorban Shimpen Kinshi meijikai (Osaka 1931) o. munkájára gondolunk, amely a Ki nü dzsürcsi nyelvi anyagát tárgyalja. A dzsürcsi nyelvre vonatkozó egyéb japán munkákra vö. M. HONDA—É. B. CEADEL, i. m., 91—2. A kérdésre más alkalommal még visszatérek. " Kzúttal is csak elszórt megjegyzésekre, kisebb glosszákra utalhatunk. Minthogy erre a kénlésre is alkalomadtán még vissza szeretnék térni, csak néhány munkára utalnék most. A régebbi anyagról vö. a magam magyur nyelvű összefoglalását (A kitaj nép és nyelv: MNy. XXIII, 293 —310), majd később néhány, lényeget érintő újabb megjegyzésemet (XyK. LVII, 29H), valamint a következő, fontosabb anyagot tartalmazó kisebb-nagyobb munkákat: RoLr STEIN , Leao-tehe: T'oung Pao XXXV (1939), 1—1Ő4 (a dolgozat tartalmazza PELLIOT néhány addig kiadatlan kitaj szómagyarázatát is); K. A. WITTTOGEL—FÉNG CHIA-SHÉNO, History of Chinese Society. Liao (907—1125), Philadelplıia 1949. Figyelmet énlemelnek a terjedelmes műben K. MENGESnek elszórtan található megjegyzései a kitaj nyelvről. E glosszákkul kapcsolatban vö. F. W. CLEAVES talpraesett megjegyzéseit: HJAS. XIII (1950), 231—5. A kitaj Írás megfejtéséről vö. L. HAMBIS, Premier essai de déchiffrcment de la langue k hitan: Comptes rendus de FAcadémie des Inscriptions et Belles-Lettres 1953, 121—-34. A kitaj nyelvre és Írásra vonatkozó újabb japán munkákról 1. M. HONDA—E. B. CEADEL, i. m. 87—91. 1 4 B. LAUFER , Skizze der manjurisehen Literatur, 45: „Es kann wohl kein Zweifel sein, (lass mit Hülfe dieser Glossare die Lektüre jener drei historischen Werke bedeutend erleichtert und gefördert wird, und dass sie wertvolle Materialien für das Studium der Sprachen der Khitan und der Niürhi enthalten". LAUFER e nézete a maga korában is túlzás volt, még ükkor is, lai ahhoz hozzáfűzte még: „Doch sind natürlich die Rekonstruktionen immer kritisch nachzuprüfen" (46). LAUFER tekintélye nugyban hozzájárult a szójegyzékek képzelt hitelének megszilárdításához és fenntartásához. Azok sorában, akik indokolatlunul hitelt adtak K'ien-lung írástudói szómagyarázatainak, ott találjuk többek közt E. V. ZACH-OL aki fenntartás nélkül magáévá tette ezeket a