Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
297 Hei-ain pa-ii (I la), J IV 2a szerint mong. Keaiq bogai, kesik kegy', baqsi 'mester, tanító'. Helyesen Qizil bai, a név jelentése kétségtelenül 'vörös fő', ám ez idő szerint nem világos, hogy miért kapta egy tó ezt a nevet. E török eredetű najman helynévről 1. PELLIOT—HAMBIS, Histoire des campagnes I, 311—4. Wo-wu-li-hai-mi-Si (CVI 16), J I 8a szerint mong. Ulayai esi, ulayai [ulá%ai, irod. mong. ulayaqai], 'vöröses, kissé vörös', eii 'fogantyú'. Helyesen tör. Oyul-qaimis. Siao-jün-ii t'o-hu-lin (CXXXIV 21a—b, életrajz), J. XXI 9b szerint mong. Sur yoautu yorin, sur 'vitéz, derék', yosvtu 'illedelmes, illendő', yorin 'húsz'. Helyesen tör. S&vini toyfil, advini 'öröm', toyril 'turul'. A Sávini (mongolo8an Sevini) névről 1. HAMBIS, Le chapitre ( VIII, 165; LIGETI: Acta Orient. Hung. I, 182". A mongolnak tartott nevek között szép számmal találunk arab eredetűeket is. Tie-rh-pi-H (XLV 20a), J XVII 12a szerint mong. Tarbus 'görögdinnye'. Ugyanez a név egy másik változatban is előfordul: a Jüar,-$i-ben: Tie-li-wei-Si (CXXIV 3a—5), ez utóbbi viszont a J XX 9b szerint mong. Dere uisu-n&k állítandó vissza és a magyarázata dere [dere, irod. mong. değere] 'fent, felső', uisu 'nyírfakéreg'. A kínai átírás a név Derbii és Dervis változatát tükrözi. Végeredményben a két változat a perzsa darvii közszóra megy vissza; DerbiS mongol (esetleg ujgúr), Dervií perzsa—arab (esetleg török) kiejtést képvisel. A névről 1. C LEAVES : HJAS. XII, 121"«; PELLIOT, Le Hója et le Sayyid Húsain de l'Histolre des Ming: Tőung Pao XXXVIII, 139 1* 7. Sa-tu-lu-ting (XH 85), J XII 16a szerint mong. Sudurdan, sudur 'történeti mű', dan 'valamivel bíró' a mong. többes számi jelentésű képzőnek -tan, -ten az alakja, inkább a tib. dan-ra lehet gondolni, amely a kl. tib. Idan nyelvjárási változata. Helyesen Sadurdin, esetleg Sadrudin; vö. ar. Şadr-ad-Din, v. Şadru-'d-Din. Az ilyen típusú mohamedán nevek mongol kori kínai átírásáról 1. LIGETI: Acta Orient. Hung. V, 321.® A-ho-ma (III, 3a), J X 15a szerint mong. Ayamai 'bátya, a legidősebb fivér'. Helyesen Aymat, vö. ar. Ahmad. E nevet viselte különben Kubilaj rossz véget ért hirbedt pénzügyminisztere is. Mu-pa-la Sa (XXXIV 76), J III 21a szerint mong. Moo bars, moo [mő, irod. mong. mayu] 'rossz', bars 'tigris'. Helyesen Mubárak Ja; a név első fele azonos az ar. mubárak 'áldott; boldog; szent' szóval, JÜ pedig nem más, mint a perzsa Jáh. A nevet többen is viselték, vö. HAMBIS, Le chapitre OVII, 170 és Le chapitre CVM, 184. Fa-hua-lu-ting (CXXXIV 136—14a), J XXI 86 szerint mong. Bögereden, bögere 'vese, derék', den 'valamivel bíró (többes értelemmel)'. Helyesen Fa%rudin, vö. ar. Fahr-ad-Dln, v. Fahru 'd-Dln. yalawaf, yalawafi 'Bote' (GABAIN, Alttürk. Gram., 351a), yalawaf 'nocJiaHHitK' (MALOV, naMtlTHHKll, 3855), KÜK-/, yalabar 'menschlicher Bote', yalavai 'Prophet' (ujg.), yalavaö 'Bote' ( BROCKELMANN 71), csag. yalauí 'der Abgesandte, Prophet' (RADL. III, 156). * Vö. még J. H. KRAMERS , Les noms musulmans composés avec Din: Acta Orientalin V (1927), pp. 53—67. L. CAETANI—G. GABRIELI, Onomnsticon Arahicon I, pp. finn-202).
