Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]

296 iáktól bizonyos távolságra]'. Ezt az eredeti glosszát a bizottság eltávolította a Jiian-si szövegéből és a magáéval helyettesítette. Egyes későbbi kínai szerzők közvetítésével ez az újabb önkényes glossza belekerült a szakirodalomba is. A glosszát értékes kis monográfiában tárgyalta meg PELLIOT; vö. PELLIOT—HAMBIS, Histoire des eampagnes I, 187—8. Egész sor név és szó nem a mongolból való, mint azt a bizottság gondolta, hanem a törökből. A-la-wa-rh-si (CXXIII 5b—66, életrajz), J XX 7a szerint mong. Arai usu, arai 'sziget', usu 'víz'. Helyesen tör. Alawars 'tarka tigris'; hangtanilag igen érdekes ez a változat az általánosan ismert Ala-bars-szal szemben. Ha la ji-ha-6'i pei-lu (CXXIV 4a—46, életrajz), J XX 10a szerint mong. Xalyaci biru, yalyaci [yalyaci, irod. mong. qayalyaéi 'kapus, ajtónálló', biru [birü, irod. mong. birayu] 'két éves borjú'. Helyesen tör. Qara iyac buiruq; qara 'fekete', iyaó 'ia',

7 buiruq nem más, mint a jól ismert török méltóságnév. Vö. PELLIOT—HAMBIS, Histoire des eampagnes I, 298. Huo-c'i-ha-rh ti-kin (CIX 2a), •! XVIII 15a szerint mong. Xorti pıra de]i, yorci [qorcij 'tegzes, tegez-hordozó', yara 'fekete', defi [difi, irod. mong. deqeji] 'a legjobb rész, a java'. Helyesen tör. Qotqar tigin, qocqar 'kos', tigin (mongolosan digin), ismert török méltóságnév. A Qocqar személynévről 1. .7. SAUVAGET, Noms et surnoms de Mamelouks: Journ. As. CCXXXV1H (1950), 52 : 153. Pa-rh-su a-rh-t'ö ti-kin (CIX 2a), Pa-rh-cu a-rh-t'ö (CXXIV 4a), J XVIII 15a szerint ınong. Bar ifu altan defi, bariju 'fogván', altan 'arany', de]i [défij 'java'. Helyesen Bar tu q art tigin és Bartuq art. Vö. C

LEAVES: HJAS. XII 100

2

8; L

IGETI

: Acta Orient. Hung. I, 162, 180

4

1. Hu-tu-lu tu-rh-mi-si (XXIV 96), J XV la szerint mong. Xotala duri mese, yotala 'összes, mind', duri [düri] 'külső, szín', mese 'fegyver [kard]'. Helyesen tör. Qutluy turmis (mongolosan Qudluq durmis), qutluy 'szerencsés', turmis < tur- 'áll, van'. Qutluy (és Qutlu) ismert török név; vö. BHOCKELMANN, Mitteltürkischer Wortschatz, 248; SAUVAGET: Journ. As. CCXXXVHI, 53: 176, 177 (vö. még 58). A Turmis névről 1. SAUVAGET, i. m. 50 : 129. Ja-lao-wa-c'i (II 76), Ja-la-wa-c'i (III 3a), Ja-lu-wa-t'i (IV 46); J X 126 szerint mong. iruwaci 'jós, jövendőmondó'. Helyesen tör. Yalatmvac, Yalaivaí, Yalwac próféta; követ'.

8 TA tör. qara iyaó egy sor török nyelvben nem 'fekete fát' jelent, hanem bizonyos fa-fajtát: kaz. tat. qara ayaí 'der Lärchenbaum', kazak qara ayai 'die Erle' (RADL. II, 135); osm. karaağaç 'elm' (HONY 175a); ujg. qaryaí 'szilfa' (

Kao-6'ang kuan-ji Hi I, 106). s A Mongolok Titkos Történetében (263. §; XI, 51a, 52a kétszer) e név átírása Ja-la-wa-6'i: ezt PELLIOT, HAENISCH, KOZIN egyöntetűen Yalawaéi-nak állította vissza. Ez a helyreállítás valóban lehetséges, ha feltesszük, hogy a név „mongolos" olvasatot tükröz (a mongol ugyanis nem ismeri a szóvégi -f-t), sót, nyelvjáTásilag a török változat Rem teljesen lehetetlen; egyszóval elképzelhető csakugyan Yalawaíi olvasat is. Ha magam részéről mégis a kétértelműségektől mentesen tőrök változatot képviselő Yalawaí mellett döntöttem, az azért van, mert ezt a változatot tükrözik a mohamedán források is. így Yalaváé alakot találunk Rasídu-'d-Din-nál (vö. BLOOHET szövegkiadását, 85—ti), juwainí-nál (vö. J. A. BOVLE

, The History of the World-conqueror I, 97, 1. jegyz.); vö. még Abü-'L Gâzî (

DESMAISONS kiad. II, 102—3, 148). Mahmüd Yalawaéról, u mongol történelem e jól ismert személyiségéről vö. R. GROCSSET, L'empire des steppes

2, 314. A név magyarázatához a következő adatokat kell figyelembe vennünk: türk (rovás írással) yalahac 'envoy' (THOMSEN: JRAS. 1912, 198, 227), ujg. yalabaf.