Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
294 kezett a javasolt „etimológián" szinte valamennyi lehetséges tévedés. A főbb tévedés-típusokat a következő példákon szemléltethetjük. A szó valóban mongol eredetű, a javasolt megoldás — az említett okok valamelyike folytán — mégis elfogadhatatlan. Ngao-lu (C'LII 26), J XXIV 10a szerint mong. ool 'törzs-szállás, főszállás'. Helyesen auruq. A mongol szót ebben az alakjában egyéb forrásokból is jól ismerjük, az egykorú ujgúr-mongol írásos emlékekben ayuruy, ayuray alakban jelentkezik. Vö. P. PELLIOT, Les mots mongols dans le Korye sä: Journ. As. 1930 II, 259; P. PELLIOT—L. HAMBIS, Histoire des eampagnes de Gengis khan I, 164; L. HAMBIS, Le ehapitre (.'VIII du Yuan che, 141; L. LIGETI: Acta Orient. Hung. V, 319. A mong. ayuruy, ayuruy szóról F. W. C LEAVES: HJAS. XII, 111—2 10 2. Pao-rh-Ci (CXXX1V, 21a), po-rh-f'i (X 6a), J VIII 16 szerint boroci 'szakács'. Helyesen baurd és bőréi. Vö. PELLIOT: Journ. As. 1930 II, 256 és T'oung Pao XXVII, 26—7. K'ie-li-ma-6'i (LXXX1II 13a), J VIII 4a szerint mong. kelemürd 'tolmács'. Helyesen kelimed; a mongol szó általánosan használt kínai átírása k'ie-lie-ma-c'i, ez viszont egy kelemet i alakot tükröz. Bár kelemürd általánosan ismert mongol szó a jelzett értelemben, a kínai átírás alapján csak kelimed és kelemed alakokat vehetünk fel, a szónak azt a változatát, amely ujgúr közvetítéssel került a korai mongolba. Vö. PELLIOT: Journ. As. 1930 II, 258 (itt is kelimed olvasattal találkozunk, a javasolt kelemed ez esetben nem fogadható el); HAMBIS, Le ehapitre CVIII, 64, 73; LIGETI: Acta Orient. Hung. V 323 K'o-tuan-6'i (XVII 106), k'o-tuan-6'i (LXXX 26; CLXXV 116), J VIII 26 szerint mong. kuteéi [küted, pontosabban köted] 'kísérő szolga'. Bár értelemszerűen a javasolt olvasat kifogástalan, de a kínai átírás ezt az alakot nem engedi meg, csak annak egy kötőid, ködöld ili. kötöud, ködönd változatát. Vö. PELLIOT: Journ. As. 1930 II, 259.« • PELLIOT, i. h., a kötőéin olvasat mellett döntött, noha ez bizonyos fanétikai nehézségekbe ütközik. Am a PELLIOTÍÓI elfogadott olvasat valóban általánosan ismert és jól igazolható a mongol kortól kezdve napjainkig. íme a fontosabb előfordulások: Mongolok Titkos Története kötőéin 'Hausleute, Dienst-, Gefolgsleute' ( HAENISCH , Wörterbuch 104); irod. mong. köteéi, kötőéi '1. guide, condueteur; 2. une suite, escorte, convoi' (Kow. III. 2593a, 25956); irod. ojr. kötőéi 'cjiyra, .laKCÍt, npHC.iyra" ( POZDNEEV, 2886); kaim. köt'tSı, köt' tin 'Diener, Arbeiter; Lakai (der Fürsten), Suite' ( RAMSTEDT, 242a), ord. Göt'ötf'i (= r.öi'öl) 'valet' ( MOSTAERT I, 2726); khal. %Hóé 'aemuHK' (LuvSANDÉNDÉV, 5566). Mongolból származik (a várható -si képző helyett mutatkozó -éi is orról tanúskodik): ma. kuteéi 'Beamter niederen Ranges, Diener' ( GABELENTZ 137), 'KOHIOX luvmufi npii BCAAMIK, NPOBOAHHK, BOROK' (ZACHAROV 2916); 'Pferdeführer, Stallknecht' ( HAUER 604). Nem vonható kétségbe, hogy a köteéi, kötőéi alak megvolt már a mongol korban is, azt azonban alig hihetjük, hogy — legalább is ebben a korban cz lett volna a szó egyetlen lehetséges helyes alakja. Annyi bizonyos, hogy Ibn MuhannS isztanbuli kéziratában három helyen is előfordul a kötéléi 'szolgáló, szolga' szó ( POPPE , MA 4406), bár e kézirat közismerten elég gyarló, a szó -l-s változatában nem kételkedhetünk, arról nem is lieszélve, hogy a második szótagban olvasható a jellegzetesen nyugati nyelvjárási alakra árulkodik pl. egy keleti kötöléi-vel szemben (vö. erre vonatkozó megjegyzéseimet: Acta Orient. Hung. IV, 153). Ez a feltehető kötőiéin pontosan tükrözné a kínai átírásban jelzett változatot. Egy esetben gondolhatnánk csak arru, hogy végső fokon a PELLIOT javasolta olvasattal van dolgunk mégis, nevezetesen akkor, ha feltesszük, hogy a köteéin, kötőéin denominalis névszó, és a kiindulópontul szolgáló köt e (kötö) névszónak lehetett n-es változata is: *köten, *kntön. Ez azonban ma semmivel sem igazolható puszta feltevés. Igaz ugyan, hogy RAMSTEDT jelez egv kaim. köt' 'Suite, Dienerschaft' szót. (Kaim. Wb. 2416). ezt azonban ez idő
