Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
22 folyamat általánosságban a perzsiai ilkhánok alatt zajlott le, az is felettébb valószínű, hogy az afganisztáni mongolok nem egyszerre, hanem több egymást követő hullámban érkeztek, utoljára talán már az ilkhánok bukását követő időkben. Mindenesetre igen érdekes, hogy a helyi hagyományok szerint Darwán yân, Ztynal yân, Aryun yân és Buryut yân vezetése alatt jöttek volna a mogolok Afganisztán földjére. Nyelvészeti szempontból az afganisztáni mogol az ú. n. perem-nyelvjárások közé tartozik ugyanúgy, mint az északmandzsúriai dahúr, vagy a kanszui mongol nyelvjárások. Ez annyit jelent, hogy a mogol is aránylag korán kiszakadt a közmongol nyelvközösségből, attól elszigetelten, önállóan fejlődött tovább. E sajátságos fejlődés következményeként a mogol is megőrzött számos olyan közép-mongol korra jellemző tulajdonságot, amelyek a közmongol nyelvjárásokban teljességgel ismeretlenek, másfelől, részben a környező nyelvek hatása alatt, olyan újításokat hajtott végre, amelyek a többi, közmongol nyelvjárásokban idegenek. Ez a körülmény önmagában is eléggé magyarázza az afganisztáni mogolnak a mongol nyelvészet szempontjából való nagy jelentőségét. I)e a bőségesebb nyelvi anyag segítségével ma már azt is meghatározhatjuk, melyek azok a közép-mongol nyelvjárások, amelyek az afganisztáni mogollal közelebbi összefüggésbe hozhatók. Ha a nyelvi kritériumokat nézzük, akkor nehézség nélkül megállapíthatjuk, hogy az afganisztáni mogol lényegében ugyanazokat a jellemző vonásokat tartalmazza, mint a XIII —XV. századból való arab és perzsa nyelvű mongol szójegyzékek (Leideni Névtelen, Ihn Muhanna, Muqaddimat al-adab, a kiadatlan isztanbuli és párizsi szójegyzék), továbbá Rasidu-'d-Din, Juwaini, Qazwini, Evliya Celebi és mások mongol nyelvi glosszái. E mohamedán szerzők az általuk leírt nyelvet mogalnnk vagy magolnak nevezik, tehát ugyanúgy, mint ahogy a mohamedán környezetben mohamedánná lett afganisztáni mogolok magukat nevezik. Kétségtelen, hogy a mongol hódítások során Perzsiába és a környező területekre vetődött mongol egységek a legkülönbözőbb törzsekből kerültek ki, következéskép nincs semmi okunk arra, hogy azt higyjük : valamennyien ugyanazt a nyelvjárást beszélték, vagy éppen hogy olyan nyelvjárásokat beszéltek volna, amelyek eleve lényegesen különböztek voln . a többi keleti mongol nyelvjárástól. De ugyanakkor nem vitás az sem, hogy a nyugatra sodródott mongol nyelvi közösségek, kiszakítva a nagy mongol nyelvközösségből, állandó érintkezésben a környező török és iráni nyelvekkel, lassanként külön életet kezdtek és önálló fejlődésnek indultak. 1 5 1 5 Igazat kell adnunk SzANzsKjnvnak, amikor rámutat arra, hogy a XIII -XIV. században a mongol nyelvjárások között a különbség lényegesen kisebb volt, mint a maiak között. Vö. r. R. CaıoKeeB, K HeKOTopuM BonpocaM HayqeHHH HtToppqeoKoro paaBHTHFL H3UK0B: H3B. AK . HayK ( OTA. JIHT. H H3.), X (1951), 76. Ez természetesen távolról sem jelenti azt, mintha a XIII—XIV. századi mongol nyelv egységes lett volna teljesen, amely még nem ismerte a nyelvjárásokat. Elegendő utalnunk az egykorú feljegyzésekre.
