Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
19 mások a hazarákat, ismét mások ezt a nyelvet kizárólag a mogaloknak vagy mogoloknak tulajdonították. Az első valóságos mongol nyelvi anyag Afganisztánból LEKCHtől származik, aki azt több mint száz évvel ezelőtt jegyezte fel és tette közzé. 8 Ezt az 1838-ból való, nem is egészen másfélszáz szót és néhány példamondatot tartalmazó anyagot, 1866-banGABELENTzfeldolgoztaés beigazolta, hogy az — a feltűnően sok perzsa elem ellenére — világosan mongol jellegre mutat.* Üjabb felkutatására csak 1903-ban történt kísérlet, amikor RAMSTEDT, akinek különben nem sikerült Afganisztánba bejutnia, az afgán-orosz határ közelében két mogoltól gyűjtött alig öt nap alatt némi anyagot. 1 0 Az afganisztáni mongol nyelvről természetesen ezek után is csak felettébb vázlatos, távolról sem kielégítő képünk maradt. Annál nyugtalanítóbban hatottak azok a helyszínen megforduló kutatóktól származó híradások, 1 1 amelyek szerint a mongol nyelv után való minden érdeklődésük eredménytelen maradt, és az afganisztáni mongol nyelv ily módon kihaltnak tekinthető. II. Ilyen előzmények után vállalkoztam 1936 —37-ben arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából megkíséreljem felderíteni, vájjon valóban eltűnt-e teljesen Afganisztán mongol hódítóinak a nyelve, ha predig nem, • R. LEECH, Epitome of the grammars of the Brahuiky, the Balochky and the Panjabi languages, with vocabularies of the Baraky, the Pashi, the Laghmani, the Caahgari, the Teerhai, and the Deer dialects : Journ. of the Asiatic Society of Bengal VII (1838), 538-S56, 808-620, 711 — 732, 780—787. E folytatásokban megjelent dolgozat tartalmazza a mogol anyagot a 785 — 787. lapokon, »A vocabulary of the language of the Moghal Aimaks« címen. E dolgozat, kissé átalakított formában, megjelent külön is a bombayi Földrajzi Társaság kiadásában, még pedig »Vocabularies of seven languages, spoken in the countries west of the Indus« címmel. • H .C. V.D.GABELENTZ , Über die Sprache der Hazáras und Aimaks: ZDMG. XX (1866), 327 — 334. Vö. ugyané kötetben (612 — 613) : Ergänzungen und Berichtigungen von Prof. Fleischer. 1 0 G. J. RAMSTEDT, Mogholica. Beiträge zur Kenntnis der Moghol-Sprache in Afghanistan: JSFOu. XXIIT 4 (1906), 1-60. 1 1 DR . E. TRINXLER , Afghanistan, eine landeskundliche Studie auf Grund des vorhandenen Materials und eigener Beobachtung : Ergänzungsheft Nr. 196 zu »Petermanns Mitteilungen« (Gotha 1928), 53 — 54 : »Trotz meiner Nachforschungen konnte ich keinen Hinweis auf das Vorhandensein mongolischer Dialekte finden. Wohl aber sprachen zur Zeit Baburs (1483—1530) die Hesareh noch mongolisch.« Meshedben, sőt Heratban a mogol r.yelv után való kutatásaim során jóidéig magam is csak negativ válaszokat kaptam. G. MOROENBTIERNE (Report ona linguistic misson to Afghanistan, 6)szerint azonban: »While the Mongol Hazaras have generally adopted a peculiar dialect of Persian, Mongolian is still spoken by the Taimanis about Rud-i-Gas and Adraskand near Sebzawar (the villages of Mir Mana, Bédak, Hazi kuh, Karez Sultan, Pir Surkh, Gaza and Chashma Khuni were mentioned), and possibly also between Maimana and Herat«. MOROENSTIKRNE értesülései szemmelláthatólag másodkézből származnak, így nem is lehetnek pontosak. Az ilyen irányú értesítések ugyanis könnyen félrevezetők, még ha a helyszínről, mogaloktól származnak is, mert mogolnak tartanak olyan településeket is, amelyek már rég elvesztették eredeti nyelvüket, vagy mogol falunak mondanak olyan helységet is. amelyben legfeljebb egy-két család vagy személy ismeri a mogol nyelvet, azt is erősen korlátozott funkciójú második nyelvként.
