Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
20 összegyűjtaem belőle mindazt, amit az adott körülmények között, a rendelkezésemre álló idő alatt összegyűjteni tudok. A mogol nyelvet sikerült megtalálnom, sőt annak több nyelvjárásával is megismerkednem. Eredeti folklór-anyagra azonban a leggondosabb kutatás után sem tudtam ráakadni. Meglepetéssel láttam, hogy a mogolok jóformán mind bilinguisek, a saját nyelvükön kívül kifogástalanul beszélik a helyi perzsa nyelvjárást, és mogol nyelvi tudásukat szinte titkolják : ezért is oly nehéz a nyomukra jutni. Az egykori mogol törzsek jelentékeny része ma már egyáltalában nem használja a mogol nyelvet, csak a helyi perzsa nyelvjárást ismeri. Ilyen körülmények között nem volt nehéz megállapitani, hogy a mogol nyelv csakugyan a kihalás útján van. Erről a folyamatról tanúskodik különben az is, hogy ahol még él a mogol nyelv, ott is tele van tömérdek perzsa nyelvjárási szókészleti, sőt bizonyos számú nyelvtani elemmel is. 1 1 Afganisztáni utam főcélja a mogol nyelv felkutatása volt, ez a munka a sajátos körülmények miatt igen nagy nehézségekkel járt. Mégis sikerült összegyűjtenem több mint 4000 szóból álló szótári anyagot, megfelelő példamondatokkal, valami kevés szöveget, végül az egyik nyelvmesteremtől megszereztem az egyik fiatalon elhunyt, perzsául, arabul és mogolul verselő mogol költőnek, Qddar-n&k egyik autográf verses füzetét. 1* Az afganisztáni mogol nyelvvel kapcsolatban végzett kutatásaim során megpróbáltam tisztázni azt is, vájjon él-e ez a nyelv a korábban mongoloknak tartott hazaráknál és ajmakoknál. 1 4 Ez irányú vizsgálódásaim teljesen negatív eredménnyel zárultak, másfelől viszont igen érdekes megfigyelésekkel jártak. Mogol nyelvi tanulmányaim mellett nem hárítottam el azokat a bőven kínálkozó lehetőségeket — bár nem szerepelt eredeti programmomban —, amelyek az afganisztáni török nyelvek tanulmányozására nyíltak. Ezekben az időkben e nyelvekről úgyszólván még semmi sem volt ismeretes ( JARRING említett könyve is csak 1938-ban jelent meg); úgy éreztem, bármennyire is vázlatosak és nem kimerítő jellegűek lesznek feljegyzéseim, a további turkológiai kutatások szempontjából mégis csak hasznos szolgálatot tehetnek. 1 1 A mogolok kétnyelvűségével kapcsolatban fontos elvi kérdések merülnek fel : mit jelent a mogol esetében a nyelvkeresztezödés, mi az eredménye e nyelvkeresztező désnek? A kérdéssel a sztálini tanítás alapján részletesebben foglalkoztam a Magyar Tudományos Akadémia 1961. évi nagygyűlésién NÉMETH GYULA, A kevert nyehTendszer kérdéséhez (Az oszmán-tőrök nyelv kettős rendszere) cimű előadásával kapcsolatban elmondott hozzászólásomban. Vö. I. Oszt. Közi. II (1952), 332—342. 1 1 Qádsr költeményei forma én tartalom tekintetében a perzsa és az arab költészet hatását mutatják. Nyelvi tekintetben az általa kialakítani szándékolt költői nyelv szintén tele van arab és perzsa szókészleti elemekkel. Ezek az idegen elemek azonban egészen más természetűek mint azok, amelyekkel a beszólt mogol nyelv él. Qádsr az arab és perzsa szavakat költeményeiben irodalmi alakjukban használja, minthogy azonban grammatikai, helyesírási iskolázottsága ezekben a nyelvekben nem volt eléggé mély, a legtöbbször erősen torzított formában jelentkeznek nála az idegen szavak'. 1 4 A mogolokra, hazarákra, ajmakokra vonatkozó korábbi irodalmat vázlatosan ismerteti G. JARRINO, On the distribution of Turk tribes, 79 — 81.