Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
16 segítséget jelentenek, ugyanakkor pedig komoly távlatokat nyitottak a további kutatások számára. Az afgán természetesen a régóta, többé-kevésbbé rendszeresen kutatott nyelvek egyike, amely nagy általánosságban valamennyi afganisztáni nyelvnél kielégítőbb módon ismeretes. A legutóbbi évtizedekben is eredményesen folyt tovább a kutatás ; elég, ha utalunk az afgán nyelvjárásokról végzett legutóbbi nyelvészeti és folklorisztikai gyűjtésekre, az afgán etimológiai szótárra, stb. Mégis tévedés volna azt gondolni, mintha itt nem is volna nagyon mit tenni. Ellenkezőleg, éppen most terelődik rá egyre jobban a figyelem az eddigi kirívó hiányosságokra, most, hogy az afgánok maguk is elkezdték anyanyelvük tudományos vizsgálását, egyben megkezdték annak fejlesztését, ápolását. Az afgán nyelv tanítása az iskolákban, használata az államéletben, az irodalomban, a tudományban új, nem könnyű problémák megoldását jelenti, különösen, ha figyelembe vesszük a speciális afgán viszonyokat. A nyelvi járásilag annyira tagolt afgán számára mindenekelőtt egységes irodalmi és köznyelvről kellett gondoskodni. Az első kísérlet ezen a téren megtörtént, az új nyelv lényegében a kandahári nyelvjáráson alapul. Az új irodalmi nyelvről kitűnő tájékoztatást nyújt különben ZUDIN és BERTELS 1950-ben megjelent afgán-orosz szótára. 2 Igen figyelemreméltó, hogy az afgán Tudományos Akadémia megkezdte az új afgán irodalmi nyelv normatív nyelvtanának a közzétételét. Merőben más a helyzet az afganisztáni perzsa kutatását illetően. Ez a nyelv sokáig igen nagy szerepet játszott az államéletben, irodalomban, stb. az afgán mellett, sőt azzal szemben. Mégis igen érdekes, hogy nem igazodott a perzsának Perzsiában használt köznyelvi formájához, hanem attól a részletekben gyakran nagyon is eltérő formában, főleg a kabuli nyelvjárás alapján, afféle irodalmi koinét alakított ki magának. Igaz, e sajátságos afganisztáni perzsa irodalmi nyelv nem újkeletű, kivéve természetesen a modern, technikai, stb. terminológiát ; előzménye századokra visszamenőleg megtalálható afganisztáni perzsa nyelvű művekben. Az afganisztáni perzsa irodalmi nyelv sajátságai, amelyek egyaránt érintik a szókészletet és a grammatikai strukturát, a helyi perzsa nyelvjárások alapján magyarázhatók. Sajnos, az afganisztáni perzsa nyelvjárások kutatása terén eddig alig történt valami. Nem számitva a Icábulínak nevezett irodalmi perzsáról, valamint a bakhtiari, a badakhsáni és madagiasti nyelvjárásokról szóló kisebb monográfiákat, továbbá néhány elszórt, legtöbbször csak általánosságokban mozgó megjegyzést, jóformán az egész hatalmas anyag isme* KpaTKHií aiJiraH.'Ko-pyccKHfl cjıoBaps. CocraBHJi n. B. 3ygHH, nog pcaaknncfl qaeHa-KoppecnoHaeHTa AH CCCP, ııpo<J>. E 3. Bepiejibca MocKBa 1950. Az afgán irodalmi nyelv kialakításáról, ebben az afgán Tudományos Akadémia szerepéről, v<>. e kitűnő szótár bevezetését (1 — 5. 1.).
