Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
17 ret lennek tekinthető. 3 Ez pedig annál nagyobb kár, mert a perzsának az afgánra, ; pamíri nyelvekre, a török és mongol nyelvjárásokra gyakorolt nyelvtani és szókészleti hatása sokszor csak az afganisztáni perzsa nyelvjárások tádzsikos sajátságai révén érthetők meg teljesen. Az afganisztáni perzsa nyelvjárások sajátos fejlődéséről, különleges helyzetéről persze csak akkor alkothatunk magunknak helyes képet, ha figyelemmel kísérjük a többi, legfontosabb nyelvjárásokat is. Ezek közé tartoznak elsősorban bizonyos perzsiai és indiai perzsa nyelvjárások, valamint a Szovjetunió területén, mindenekelőtt a Tádzsikisztánban beszélt perzsa, illetőleg tádzsik dialektusok. Kétségtelen, hogy az Afganisztánon kívül beszélt perzsa nyelvjárások kutatása tekintetében lényegesen jobb a helyzet, azonban nem vitás, hogy e téren a legnagyobb segítséget a tádzsiktól várhatjuk. A Tádzsik Szövetséges Köztársaság, amelynek népe előtt a sztálini alkotmány megnyitotta a kulturális felemelkedés minden lehetőségét, anyanyelven műveli a szépirodalmat, a tudományt; ez a gazdag és felettébb becses anyag nyelvtudományi szempontból valósággal kimeríthetetlen kincsesbányát jelent. Mindenek előtt azonban különös figyelmet érdemelnek az újabban napvilágot látott lexikográfiái művek, amelyek közül messze kiemelkedik a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tádzsik filiáléjának kiadásában megjelent nagy tádzsik-orosz, továbbá orosz-tádzsik szótár. 4 A török nyelvek aránylag elég későn jelennek meg a mai Afganisztán földjén. Igaz ugyan, hogy már a nyugati türk birodalom idején Afganisztán északi és északkeleti részeit kisebb türk törzsfők hódoltatják. W. BABTHOLD feltevése szerint pl. a karlukok már a VII. vagy a VIII. század folyamán tele• L. BOODANOV, Stray notes on Kabuli Persian: Journal and Proceedings of the Asiatic Society of Bengal (Nov. Series), Vol. XXVI (1930), 1-123. — D. L. R. LOHIMER, The phonology of the Bakhtiari, Badakshani and Madaglashti dialects of modern Persian. With vocabularies. (Royal Asiatic Society Prize Publication Fund, London 1922.) — G. MoBQENSTiKKirr, Persian texts from Afghanistan: Acta Orientalia VI (Oslo 1928), 309-328. 4 A tádzsik dialektológiára vonatkozó orosz és szovjet kutatásokat részletesen ismerteti: B. C PaciopryeBa, OsepKH noTaAWHKCKOfl AüajieKTOjiorHH. Bunyr« I, Bap3o6cKHft roBop Tan>KHKCKoro H3biKa (BBefleHHe, 1. OÖ30p jiHTepaîypu no TaaxoiKCKott flHaJieKTOJiorHH, 9—19). BunycK 2, CeBcpHUe T8A)KHKCKHC roBOpti: nojiochiuiaftflaH-AUJTMy^T-KaccaHcaft. MoCKBa 1952 (AKaaeMHfl Hayn CCCP). — TaaiKi KCKo-pyccKHfi »jioBapb, noA oömefi peaaKUHeft AKAAEMHKA E. H. n a B JI OBCC O r o, qjiei.a-KoppecnoHaeirra AH CCCP E 3. EepTeJibca, HXIJIOHA HKPOMH H PaxHM A «ajiHjia.ToM I, A—H, CTajiHHaóaa — TaniKeHT 1946 (rocyaapCTBeimoe H3AaTeJibcTBo TaawHKCKoft CCP). E fontos szótárnak, sajnos, csak ezt az első kötetét ismerem. — PycCKO-TafljKHKCKHit c.iOBapb, noa peaaKUHefi A. II. A eX0TH H H H. EpnioBa, raaBHuft peaaKTop MAeH-Koppecnf HACHT AH CCCP E. 3. EepTejibc. TaawHKCKHfl ^HJiHaJi AxaaeMHH Hayn CCCP, HHCTMTyı H.TOpHH, H3UKa H AHTepaT pu. MocKBa—CiaAHHaöaA, 1949. E nagyszabású mű negyedrót alakban, 880 lapon 45 000 szót tartalmaz.
