Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Ajugarok földje [MNy XXVII/1931/, 300-314.]
168 Sa-skya-pa bsod-nams rgyal-mchan nevü szerzetes, aki 1327-ben (helyesen 1328-ban) írta müvét a híres bSam-yas kolostorban. 1 Általánosan el szokás fogadni azt is, hogy ez utóbbi műnek mongol nyelvű fordítása avagy átdolgozása a Nom yarqui todurqai toli, más címmel Gegen toli. Kalmük fordítását Rodhi mör néven ismerte I. J. S CHMIDT és terjedelmes részleteket fordított belőle Sanang Seéen munkájához írt magyarázataiban. Ne gondoljuk azonban, hogy a Bodhi mör többet mond, mint az előbb említett tibeti cím. E néven ugyanis számos munka forog közkézen nemcsak a mongol lámák között, de egyikük-másikuk még Pekingben is könnyen megszerezhető. Mindezek a művek azonban nemcsak hogy nem azonosak S CHMIDT most említett Bodhi mör-ével, de sokszor még csak nem is történeti tárgyúak. Sajnos, a történeti tárgyú tibeti munkák csak kéziratban járnak kézröl-kézre, következésképen igen ritkák. Ezért régebben azt tartották, hogy a tibetieknek történeti irodalmuk nincs is. — A két nehezen hozzáférhető történeti kézirat hiányát európai munkák sem igen enyhítik. Az 1328-as Rgyal-rabs gsal-ba'i me-lon-ot ugyan elég részletesen ismertették SARAT C HANDRA D AS és L AUFER . Ennek során pl. már tisztázódott, hogy szerzője eredeti tibeti források mellett számos egyéb kútfőből is merített, így még a kínai T'ang-shuból is, kiadva azonban máig nincs. Minthogy Kun-dga' snin-po a lámaizmusnak kimagasló alakja, számos reinkarnációjával van dolgunk a Icésőbbi idők folyamán, akik közül legjobban kiválik Anandägarbha vagy Täranätha, akit egyszerűen Kun-dga' snin-po néven is emlegetnek. Ennek a Täranätha-nak, aki 1574-ben született, van egy jól ismert müve, mely a buddhizmus történetével foglalkozik Indiában, s amelyet előbb tibeti nyelven, majd német fordításban S CHIEFNER tett közzé. 1 De ennek a munkának semmi köze a XI. századi szellemi ős Rgyal-rabs gsal-ba'i me-lon-jához; ez pedig annál sajnálatosabb, mert ennek az első, igazi Kun-dga' snin-po-nak a munkáját sehonnan máshonnan nem ismerjük, csak CSOMA szavaiból. Itt tehát nem tudjuk ellenőrizni CSOMA adatát; igaí, hogy sokat úgy sem tudunk meg belőle. A tibetiek a Äor-oktol Ó6 j'ugcr-októl kapták a törvénykezést meg a kéziművészetet. Múzeum Rgyal-rabs gsal-ba'i me-lon-ját megkülönböztetésül „pétervári Rgyalrabs" néven idézi, mivel saját kéziratától jelentékenyen eltér (1. 811. és 819. 1.). Sőt tovább mehetünk s megállapíthatjuk, hogy a pétervári kéziratok világosan más müvet tartalmaznak. Vö. még A. H. FRANCKE, Antiquities of Indian Tibet, Part II. The Chronicles of Ladakh and Minor Chronikles. Texts and Translations, with notes and maps. Edited by F. W. T HOMAS 1926. az Arch. Surv. Ind. sorozatb-n. 1 B. LÄUFER, Skizze der mongolischen Literatur: KelSzemle VIII, 213. * Târanâtha's Geschichte des Buddhismus in Indien. Aus dem Tibetischen übersetzt von A. ScHlEFyER StPbg., 1869. Vö. még GRÜNWEDEL TSranithakiadását a Bibliotheca Buddhica XVIII. kötetében (1914.).
