Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Ajugarok földje [MNy XXVII/1931/, 300-314.]
1 69 A hor elnevezés ebben a korban csak a mongolokra érthelő, a jugar-okra pedig máshol kell keresnünk a magyarázatot. Azt az egyet már itt megállapíthatjuk, hogy a jugar szónak a tibetieknél hagyományozott alakja, CSOMA szerint is, yugur, s csak bizonyos okok, talán épen Jugriá-xal való hasonlósága, késztették az előbbi olvasat általános használatára. Igaz, hogy csak el kell hagyni a ga betű alól az u diakritikus jegyet, s az eredmény ugyanaz. Ez pedig igen gyakori tévedés tibeti másolóknál. Messzebbre juthatunk CSOMA harmadik adatával. Az a szöveg, amelyet a Tandzsurból, ennek indexe után, jelzett, csakugyan megvan. Címe: Can dan gyi sku rgya nag na báugs pa'i byon chul, vagyis: „Hogyan érkezett meg a Kínában levő szantálfa szobor". 1 Egy csodatevő, szantálfából készült Buddha-szobor vándorlásait beszéli el, s azt, hogy miképen jutott el ez a szobor messze országokon keresztül Kínába. Hogy ez vagy egy násik Szantál-Buddha csakugyan Lhasszában van-e, amint CSOMA írta, bizonyára szóbeli értesülései alapján, nem tudnám eldönteni. De a pekingi templomoknak századokig volt, büszkeségük egy szantálfa Buddha-szobor, mely egyúttal valóságos műremek is volt. A Pai t'a ssu nevű lámatemplomból K'ang-hi császár parancsára egy újonnan épített templomba, a Hung jen ssu-ba vitték, amelyet a Szantálfa-Buddha templomának is szokás volt nevezni. Ez a templom 1900-ban a boxerlázadás alkalmával leégett, és a híres 6zobor is elpusztult. 3 A róla szóló sotra a népszerűbb szövegek közül való. Maga K'ang-hi császár is írt egy munkát kínai nyelven, mely a csodatevő szobor történetével foglalkozik. A pekingi Mongrol bicig-ün qoriya nevű mongol kiadóvállalat nemrégiben szintén kiadott egy kis kőnyomatos kínai nyelvű munkát a Szantálfa-Buddha történetéről. A Tandzsur imént említett tibeti nyelvű kis szövegének a végén van egy colophon, amelyből megtudjuk, hogy kínai eredetiből fordították, mégpedig nem mindjárt tibetire, de előbb yugur nyelvre 1, s csak a yugur nyelvből készült a tibeti fordítás. A kínaiból yugur-ra Am chan, yugur-ból tibetire Danasi fordította. A szövegben több kronológiai fogódzó pont is van. így pl. említés történik benne a dzsürcsi (Béur éi) dinasztiából származó Da'i thin (Ta t ing)-ról, aki 1161—1189-ben uralkodott, valamint Cinggis qaran-ról, akit kínai posthumus nevén Da'i úha'u (T'ai tsu)-nak nevez. Maga a yugur fordítás valószínűleg nem korábbi a XIV. századnál. — A kínai és tibeti fordításokon kívül jelezhetünk egy mongolt is, amely párhuzamos sorokban kíséri a tibeti szöve1 Ilgyud 'grel 85 (ru) : 60; vö. CORDIF.R i. ni. Ill, 246—7. ' JULIET B REDON , Peking, a historical and intimate description of its chief places of interest. 1922. 199 kk. 3 Yo-gur skad-du, variáns szerint yn-gur skad-du.
