Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Ajugarok földje [MNy XXVII/1931/, 300-314.]

167 „muit liiszen Pot anin orosz utazó a Nan san hegység és/aki völgyeiben egy olyan népfajra talált, mely magát jogúinak nevezte".

1 CSOMA első adata, mint mondottuk, a sambhala-i útlevél. Címe tibeti nyelven: Ğaın-blıa-la'i lam yig, másként Őam-bhalar 'gro eliul gyi lam yig. Szerzője SARAT C

HANDRA D

AS szerint (Tibetan English Dictionary 1231. 1.) Pan-chen rin-po-che bLo-bzan dPal-ldan Ye-ses dpaú-po, aki bKra-sis-lhun-po-ba való és 1739—1779 közt élt. Az évszámok egyeznek HUTH adataival, de mind a kettőt le kell szállítanunk egy évvel, hogy megkapjuk a helyes keltet, ami ily módon 1740—1780 lesz.

3 Az útlevél Sambhala-ra vonatkozó részét németre fordította 11. L

AUFER

.' Szerinte a Sitii se nem a .Jaxartes, se nem az Oxus, hanem a Tai im. Kalapsa helyett L

AUFER szövegében Ka-la-lha olvasható; mindez természetesen íráshiba Ka-la-pa helyett. CsoMÁnak azonban azt a feltevését, hogy Sambhala-t a jugar-ok országában kell keresnünk, mi sem támogatja, az útlevélben a jugar-okról sehol sincsen szó, úgyhogy vele itt most tovább nem is foglalkozunk. A második munka, amely CSOMA szerint a jugar-okról beszél, a Gyel-raps-gsal-vahi Mélong (így!), szerzője pedig Klinga Nyiiıgpo. A Hor chos byuíí tud

3 Kun-dga' snin-po-ról, aki 1092—1158 között élt," azonban müvét: a Rgyal-rabs gsal-ba'i me-lon-ot nem említi. Különben ez a cím: ,,A királyi genealógiák fényes tükre" meglehetősen általános a történeti munkák körében.' Egy másik azonos című munka szerzője egy 1 GRÓF KUUN GÉZA, Ismereteink Tibetről: Előadások Körösi Csoma Sándor Emlékezetére. (Bp., 1900.) 47. 1. 1 A CsoMA-féle Tandzsur-indexben a mim İTİ. kötetében; vö. Asiatic liesearches XX, 584 és Annales du M usee Guimet II, 376, továbbá S

CHIEFNER. Melanges Asiatiques 1, 405, valamint I'. COROIER, Catalogue du Fonds Tibétain de la Bibliotheque Nationale, Illeme partié. 1915. 515. I : mDo 'grel 133: 12. ' A tibeti kronológia átszámítása egészen a legújabb időkig több, egyaránt téves rendszer alapján történt, melyek végeredményben mind magára CsoMÁra vezethetők vissza. A tévedésre P. PEI.UOT lett figyelmes, ö állapította meg a helyes átszámítás kiinduló pontját „Le cycle sexagén

aire dans la chronologic tihétaine" című dolgozatában: Journal Asiatiquc 1913 I. (133—67. PELLIOT rendszerét azonnal elfogadta Ii. L

ÄUFER IS

. The Application of the Tibetan Sexagenary Cycle: T'onng Pan 1913 XIV. A javításoknak persze mindenkor a tibeti eredeti alapján kell történniük. * T'uung Pao 1907. VIII, 404-7. * Geschichte des Buddhismus in der Mongolei, mit einer Einleitung: Politische Geschichte der Mongolen. Aus dem Tibetischen herausgegeben, übersetzt und erläutert von G. IIUTll. 1—II. Strasburg. 1893—1896.; vő. 11. köt. 299. 1. * HUTH i. m. II, 107 szerint: 1091 — 1157.; F. \V. K. MULLER, Ein uigurisch-lamaistisehes Zauberritual aus dm Turfanfunden

: SPAW. 1928: 8 JAESCKK után 1090-ro teszi születése évét. Mind a kettő téves. 7 E. ScHLAtilNTWElT, Die Königen von Tibet Von der Entstehung königlicher Macht in Járlung his zum Erlösehen in Ladákh. München, 1866. Ahhandl. d. k. hayer. Akad. d W. I. CI. Bd. X. Abt. III. Kéziratának eredetileg nem volt címe, de a ladakh-i rgyal-po meghatározása alapján ugyanezt a címet kapta. SCIILAGINTWEIT a pétervári egyetemi könyvtár és az Ázsiai