Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői [MNy LVIII/1962/, 146-152.]

159 Hasonlóképpen szókezdő d mutatkozik néhány kipcsak nyelvben: kaz. tat. dirjiz (RADL. ILL, 1756), dirjgez 'Mope; tenger' (Russko-tatarskij slovarj II [Kazan, 1956.], 212); bask, digged (Baék.-russ. slov. 167); kum. deggiz (NÉMETH: KSz. XII, 110), dengiz (BAMMATOV, Russ.-kum. slov. 414); uzb. dengiz (ABDURACHMANOV, Russ.-uzb. slov. 380); kirg. degiz (JUDACHIN, Russ.-kirg. slov. 368). E szókezdő d meglelhető bizonyos kipcsak nyelvjárásokban már a XV. század elején: Buly al-muit. däniz, dägiz (

Z

AJACZKOWSKI, i. m. 19). A többi török nyelv a következő képet nyújtja. Mindenekelőtt feltűnő, hogy a legrégibb török emlékekből ez idő szerint nem mutatható ki ez a szó, helyette — ugyanebben a jelentésben — a talvy-t találjuk a feliratokban, az ujgur, brahmi stb. írásos török emlékekben. Vö. taluy, toluy 'tenger' (A. v. GABAFN, Alttürkische Grammatik 237; S. E. M

ALOV, RIAMHTHHKH flpeBneTlopKCKOft üHCbMeHHOCTH 425; W. R

ADLOFF

, Uigurische Sprachdenkmäler 294; A. C

AFEROĞ

LU

, Uygur sözlüğü 170). A legrégibb adatok a tängiz szóra, amelyeket jelenleg ismerek, a XI. századra mennek vissza: KäSy.: tängiz (

B

ROCKELMANN 203; A

TALAY 599); QB.: tängiz (R

ADL

. III, 1045 s. v. tägis). IM.: tägiz (B

ATTAL 71). Rabyüzi: tengiz (M

ALOV

, riaMHTHHKH 430, s. v. tingiz), az első szótagbeli zárt é megtalálható a csagatájban is: tingiz 'tenger' (PnC. 268; RADL. III, 1045 s. v. tägiz); az c különben kipcsak sajátság a khvárezmi törökben is, a csagatájban is. Kipcsak nyelvi adatok különben nagv számmal állnak rendelkezésre. E csoport régi emlékei közül említést érdemel: I^eideni Névtelen: tängiz (HOUTSMA 63), Abü Hayyän: täniz (sic) (CAFEROÖLU 40), Tuhfat: tängiz (ATALAY 255), Qawänln: tägiz (TELEODI 324). Az élő nyelvek és nyelvjárások közül megemlítendők: kar. T. tengiz, t'eggiz (K

OWALSKI 262). T,, tengiz (MARDKOWICZ 62); balk, teggiz (PRÖHLE: KSz. XV, 258); karacs. Crggiz (PRÖHLF,: KSz. X. 137); kkalj). tengiz (BASKAKOV, Russ.-kkalp. slov. 351); nog. tegiz (BASKAKOV, Russ.-nog. slov. 309); kazak tegiz (RADL. Ill, 1045; SAURANBAEV, Rııss.-kaz. slov. 354) A szibériai török nyelvek közül csak néhány ismeri e szót: tel., kmd., alt. fügis (RADL. Ili, 1045); számos más szibériai török nyelv a mongolból kölcsönzött tatai, dalai szót ismeri. Különben a jakutban is dalai járatos (BÖHTLINGK 115; PEKARSKIJ I, 668; vö. S

T. K

ALU

Z

YNSKI

, Mongolische Elemente in der jakutischen Sprache [Warszawa, 1961.], 36). A csuvas tinas (P

AASONEN 169), iinis (D

MITRIEV

, Russ.-éuv. slov. 314) egy korábbi tängizre megy vissza; így nem tartozik a csuvas ősi szókészletéhez. Ezzel szemben abból való a magyar tenger *täggir (vö. GOMBOCZ i. m. 128—9). Török jövevényszók: mong. tenggis 'un grand lac, mer' (Kow. III, 1696); ir. ojr. tenggis (POZDNEEV 189), ojr. nyj. teggis (K

ARA

: AOrientHung. VIII, 161), kaim. teggis (RAMSTEDT 392); ir. hal téngés (LUVSANDÉNDÉV 440). Megjegyzendő, hogy a Bajkál neve a XIII. században már Tenggis dalai néven ismeretes (vö. Mongolok titkos története 1. , 199. szakasz). Azt hiszem, az eddigiek alapján világos, hogy a baskír szónak nem tulajdoníthatunk nagyobb értéket a szókezdő d régisége mellett. A baskír zöngés szókezdőnek más a magyarázata. Az úz nyelvek egyik jellegzetes sajátsága, hogy egy sor szóban a többi török nyelvek szókezdő í-jével és fc-jával szemben d-t és g-t tartalmaznak. A jelenség okait eddig még nem sikerült pontosan fel-